Dunántúli termálfürdők: adunk pár tippet

Nagyon változatos a dunántúli kínálat, mind a termálvizek összetétele, mind a termálfürdők tekintetében.
Igaz, a Dunántúlon belül kicsit egyenlőtlenül oszlanak el a termálfürdők.

Dunántúlnak Magyarország nyugati felét nevezzük, amit északon, nyugaton és délen az államhatár, keleten a Duna határol. Ezen a területen él a hazai lakosság közel harmada. Felszín feletti és felszín alatti vizek szempontjából kifejezetten változatos területnek számít, rendkívül gazdag tavakban, folyókban és itt található Európa legnagyobb termálvizes tava, a Hévízi-tó is.

Ugyanakkor az a mondás, hogy bárhol lefúrunk Magyarországon, ott termálvizet találunk, ahogy országos szinten sem állja meg a helyét, úgy a Dunántúl esetében végképp nem. Például csak a tiszántúli területeket nézve ennek még van is valóságalapja, viszont ha megnézi az itt található a térképet, akkor látható, hogy a Dunántúlon belül nagyon egyenlőtlen a termálvízbázis – s emiatt a termálfürdők – eloszlása.

Gazdag potenciális termálforrásokban a Dunántúl nyugati fele, az államhatárral párhuzamosan haladva északnyugattól, délnyugatig terjedő körülbelül 100-150 kilométeres sáv, a Balatontól délre eső, nagyjából 100 kilométeres sáv, a többi helyen viszont inkább csak foltokban található kiaknázható felszín alatti melegvíz-bázis. Emiatt van az, hogy például Veszprém, vagy Fejér megyében olyan kevés termálfürdő található.

Ugyanakkor a Dunántúli termálforrások összetétele nagyon változatos. Kénes, jódos-brómos, sós, szénsavas vizű források, illetve fürdők egyaránt találhatók. Ahogy kifejezetten magas ásványianyag-tartalmú termálvizek és „lágyabb vizű” források is egymást váltják. A fürdők vizének összetétele szempontjából ez a vidék messze nem olyan egységes, mint például az Alföld.