-
Ugyanolyan hatékony, mint a gyógyvizes medencefürdő, idehaza mégis nagyon ritkán alkalmazzák.
-
Ennek magyarázata egyszerű, a hatályos rendelet szűkíti az alkalmazási körét.
Az elmúlt évben a hazai fürdőkben mindössze 7986 alkalommal vették igénybe a gyógyvizes kádfürdőt az egészségbiztosító támogatásával. Ez azt jelenti, hogy ezt a kezelési formát írták fel a legkevesebb alkalommal a szakorvosok. Összehasonlításképpen: a gyógyvizes medencefürdőt közel egymillió alkalommal vették igénybe a betegek, és az iszappakolások kezelésszáma is meghaladta a 330 ezret.
Elvileg ennek oka lehet, hogy a kádfürdő kapacitása korlátozottabb a jellegéből adódóan, és szakképzett személyzet (fürdősmasszőr, gyógymasszőr vagy fizioterápiás asszisztens) felügyelete szükséges. Ugyanakkor ez sem magyarázat, hiszen a szintén speciális kádat és személyzetet igénylő szénsavas kádfürdő tavalyi kezelésszáma meghaladta a 60 ezret.
A kevés gyógyvizes kádfürdős kezelés magyarázata inkább az, hogy az aktuális rendelet egy szűkebb körre korlátozza az alkalmazását. A gyógyvizes kádfürdő javallatai és ellenjavallatai ugyanazok, mint a gyógyvizes medencefürdő esetében, hiszen ugyanazzal a gyógyvízzel töltik fel a kádat. Viszont csak akkor írható fel a kádfürdő, ha a közös medencefürdő valamilyen okból nem javasolt az adott betegnek.
Ennek legtipikusabb oka a súlyos, kiterjedtebb – nem fertőző – bőrbetegség. Ilyen esetben nem a beteg jelent veszélyt a többi fürdőzőre, hanem őt kell védeni az esetleges felülfertőzéstől. Szintén felírható a kádfürdő akkor, ha valakinél olyan mozgáskorlátozottság áll fenn, amely segítséget igényel, és a medencefürdő nem kivitelezhető. Ez gyakrabban előfordulhat, viszont ahol a gyógymedencénél beemelő szerkezet rendelkezésre áll, ott szintén nem szükséges a kádfürdő alkalmazása. Magyarán ritkán van szükség a kádfürdős kezelési módra.
Az egyes támogatott fürdőkezelésekről itt olvashat bővebben:
Víz alatti csoportos gyógytorna
Komplex fürdőgyógyászati ellátás
18 év alattiak csoportos gyógyúszása
RSS