• A szénsavas kádfürdő olyan, mintha szódában fürödnénk.
  • Most megtudhatja, hogy milyen betegségek esetén alkalmazható ez kifejezetten kellemes fürdőkezelési módszer.

Léteznek olyan természetes források, – például Balatonfüreden – amelyeknek jelentős a szénsavtartalmuk, azonban a gyógyfürdők többségében mesterséges módon állítják elő a szánsavas kádfürdőt. Ehhez szén-dioxidot kevernek hideg vízbe – tulajdonképpen olyan, mintha szódát készítenének – majd ezt meleg vízzel keverve érik el a fürdésre alkalmas hőfokot. A szénsavas fürdő általában nem túl meleg, 30-34 Celsius-fokos, de nem szoktak benne fázni, ugyanis a vízben lévő apró kis buborékok folyamatosan masszírozó hatást váltanak ki, még enyhe bőrpírt is okoznak.

szénsav

A szénsavas kádfürdő általános pihentető, stresszoldó kezelésre is alkalmas, leginkább azonban a kardiológiai betegségek kezelése, gyógyítása során használják. Hatására ugyanis a bőrben és az izmokban fokozódik a véráramlás, csökken a vérnyomás, s így a szív terhelése is. Mélyül a légzés is, ugyanis a légzőközpontot izgatja a szén-dioxid.

A szénsavas kádfürdőnek jó hatása van a vénákat érintő betegségeknél, vénás keringési zavaroknál, kezdődő érszűkületnél, magas vérnyomás esetén, valamint a szívinfarktus utáni rehabilitációnál és egyes szívműtétek utókezelése során. Mindezeken felül még a reumatikus betegségek esetén is javíthatja a betegek állapotát.

A szénsavas kádfürdő kezelések általában 15-20 percig tartanak. Jó hír, hogy akár OEP-támogatással is elérhető ez a kezelési mód. Az ilyen esetekben fizetendő önrész gyógyfürdőnként eltérő összegű, de tipikusan 350-600 forint körüli szinten mozog.