• Sok előnye van a sós fürdőnek, de aki természetes, sós vizű fürdőhelyre menne, annak sokat kell utazni.

  • Szerencsére a sós kádfürdő otthon is elkészíthető és most megtudhatja, hogy mi ennek a módja.

A magas sótartalmú vizek legfontosabb tulajdonsága a gyulladáscsökkentő hatásuk. Ezért az erősen nátrium-kloridos vizekben való fürdőkúrát reumás megbetegedések, urológiai és nőgyógyászati gyulladások esetén szokták ajánlani. Ezen felül a sós fürdőnek közismerten jó hatása van néhány bőrbetegség – például a pikkelysömör – esetén.

Persze azt fontos megjegyezni, hogy az egyes gyógyvizeknél sokat számít a vízben található egyéb ásványi-anyagok aránya, vagy éppen a szabadtéri fürdőzés során a bőrt érő napfény hatása.

Magyarországon kiugróan magas konyhasótartalmú gyógyfürdők nincsenek. Vannak persze olyanok, amelyek nátrium-klorid tartalma magasabb az átlagosnál, – például a cserkeszőlői, gyopárosi és kiskunmajsai fürdő vize – de klasszikus sós fürdő legközelebb Erdélyben, azon belül is Parajdon (lenti képen a sós vizű strandfürdő) és Szovátán található.

A Holt-tenger pedig talán az egyik legismertebb ezen a téren. Ezeknek a közös jellemzője, hogy olyan extrém magas a sótartalmuk, hogy a fürdőzők lebegnek a vízen, nem tudnak elmerülni.

Parajd sós strandfürdő

Sós fürdő: hogyan készítsük el?

Mesterséges sós fürdő otthon is készíthető. A szakirodalom ezt a nőgyógyászati gyulladások házilagos kezeléseként ajánlja. Ehhez a fürdőkádat félig meg kell tölteni – tehát kvázi ülőfürdőt kell készíteni – körülbelül 33-34 Celsius-fokos vízzel. Ezzel párhuzamosan pedig 1, vagy 2 kilogramm konyhasót kell feloldani a vízben. (Könnyebben feloldódik, ha nem utólag próbáljuk elkeverni, hanem a víz engedésével párhuzamosan “sózzuk” a kádfürdőt). A derékig érő sós vízben 20 percig javasolt üldögélni, majd a bőrön kell hagyni a vízből lerakódott sót. A sót 20-30 perces pihenés után lehet lezuhanyozni.