• Rengeteg küszködnek különféle érrendszeri betegségekkel.

  • Ezek közül jó néhány esetben hatásos lehet a szén-dioxidos kezelés, de nem túl elterjedt az alkalmazása.

  • Mit csinált egy asztalon ülve Teller Ede a hazai szén-dioxidos gyógygázfeltörés helyén 1994-ben? A cikk végére érve ezt is megtudhatja.

A külső szemlélő számára meglehetősen furcsák a szén-dioxidos szárazfürdős kezelések. Fapadlós medencében üldögélnek emberek, becsatolt biztonsági övvel, miközben a medencében látszólag semmi nincs. Valójában azonban derékig érő szén-dioxidban ülnek, ami egy színtelen, szagtalan gáz. Viszont belélegezve mérgező, ezért fontos, hogy a gáz csak derékig érje a betegeket.

A szén-dioxid áthatol a ruházaton és a bőrön, ahol erőteljes értágító hatást fejt ki, ebből adódik a gyógyászati jelentősége. A szén-dioxid kedvezően hat a perifériás vérkeringésre, így a végtagok krónikus érszűkülete, verőérműtétek és katéteres értágítások után, poszttrombotikus szindróma, cukorbetegség szövődményeinek megelőzése, csontritkulás és nehezen gyógyuló lábszárfekély esetén is alkalmazzák.

Miután Magyarországon mintegy egymillióan küszködnek valamilyen érproblémával és közülük 400 ezer embernek az állapota kifejezetten súlyosnak tekinthető, ezért a kezelésben és a megelőzésben fontos szerepe lehetne a szén-dioxidnak, vagy más néven mofettának .

A tömeges elterjedésének a gátja, hogy viszonylag kevés helyen van lehetőség ilyen kezelések igénybevételére. Pedig mesterségesen is előállítható a gyógygáz, – ilyenkor a kezeléseket kis fülkékben végzik – viszont ezekre nem jár társadalombiztosítási támogatás.

A gyógygázkezelések tb-támogatással legelőször a természetes gázfeltörési helyre épített intézményben, Mátraderecskén vált elérhetővé – ott sem túl régóta – majd a parádfürdői mofettás kezelések is kaptak tb-támogatást.

A Heves megyei Mátraderecskén már évtizedek óta ismertek voltan a szén-dioxidos feltörések (például pezsgett a víz a kerti kutakban), de ezek igazán aktívvá egy 1992-es földrengés után váltak. A szén-dioxidos és radonos gázra alapozva pár év múlva építettek egy kezdetlegesebb “fürdőt”, majd a 2000-es évek elején egy gyógygázfürdőt, a társadalombiztosítás pedig 2012 óta támogatja az itteni kezeléseket.

Mátraderecske mofettaA szén-dioxiddal végzett kezeléseknek köszönhetően kaphatott 2017 márciusában gyógyhely címet Mátraderecske. Ezzel azon kevés hazai gyógyhelyek közé tartoznak, ahol nem a gyógyvíz jelenti a természetes gyógytényezőt. (Pedig amúgy gyógyvize is van Mátraderecskének, de a Kincses strandfürdőt néhány évvel ezelőtt bezárták).

A mofettát egyébként Európában már régóta alkalmazzák az érbetegségek kezelése során. Különösen ismertek az erdélyi szén-dioxidos feltörések, amelyeket büdösfürdőnek, büdösbarlangnak is nevez a népnyelv. Ez onnan adódik, hogy ott a szén-dioxiddal együtt jelentős mennyiségű kén is szivárog a föld mélyéről. Egyébként maga a mofetta szó latin eredete is a büdös szagra utal, bár a mátraderecskei mofetta pont nem “szagos” ugyanis nem tartalmaz ként.

mofetta Hungarospa HajdúszoboszlóA mofettás kezelések kúraszerűen alkalmazva fejtik ki a hatásukat. Előtte mindenképpen orvosi konzultáción is részt kell venni. A kezelések ellenjavallatai nagyon hasonlóak a melegvizes gyógyfürdőkéhez, azaz – a teljesség igénye nélkül – ide tartozik a láz, kezeletlen magas vérnyomás, súlyos szívritmus zavar, szívinfarktus és szívműtét után 6 hónapig, terhesség, fertőző betegség és a 14 év alatti életkor.

Teller Ede Mátraderecskén

Azért okozott némi riadalmat, amikor 1992-ben Mátraderecskén aktívabbá vált a szén-dioxidos és radonos feltörés. Persze sokan egyből meglátták ebben a gyógyászati és turisztikai lehetőséget, de sajnos akkoriban haláleset is történt (elesett egy idős asszony a szén-dioxiddal telítődött pincéjében és megfulladt). Egy 1994 nyarán készült híradófelvétel szerint még Teller Ede is ellátogatott a településre, ahol – egy asztalon ülve – előadást tartott a helyieknek a szén-dioxidos szivárgásról. Ezt itt nézheti meg: