• Számos betegség esetén nagyon hasznos kezelésnek számít a súlyfürdő.

  • Fontos azonban a kezelés menetének pontos meghatározása a megfelelő eredmény elérése érdekében.

Sokan talán nem is tudják, hogy a súlyfürdő magyar, azon belül is hévízi találmány. A módszer kidolgozása dr. Moll Károly, a gyógyfürdőkórház 1950-ben kinevezett igazgatóhelyettesének és reumatológus főorvosának a nevéhez fűződik. A súlyfürdő számos hazai gyógyfürdőben igénybe vehető, ráadásul társadalombiztosítási támogatás is jár a kezelésekhez.

Ennek a balneoterápiás kezelésnek a lényege, hogy a betegeket indifferens hőfokú, azaz 32-34 Celsius-fok hőmérsékletű vízben – ideális esetben gyógyvízben – felfüggesztik a gerinc egyes szakaszainak, valamint az alsó végtagok nagyízületeinek a nyújtása céljából.

A súlyfürdő során a beteg felfüggesztésére három lehetőség kínálkozik. Az első pusztán a fejnek a megtámasztása, ami a test egypontos felfüggesztését jelenti. A második a hónaljtámaszos megoldás (axillaris felfüggesztés), ilyenkor a test két ponton támaszkodik. A harmadik, a hárompontos felfüggesztés, amikor egyszerre alkalmazzák a nyaki és a hónalji rögzítést.

súlyfürdő HajdúszoboszlóA súlyfürdős kezelés során egyrészt hat magának a páciensnek a testsúlya, másrészt a rajta esetlegesen elhelyezett többletsúlyok. Utóbbiakat vagy a csípő fölé, vagy a bokára szokták rögzíteni. A súlyok helye és nagysága a kezelés céljától függ.

Léteznek egyébként a súlyfürdőhöz hasonló, de „szárazföldi” megoldások is. Ezekkel szemben a vízben végzett kezelések nagy előnye, hogy nem érvényesülnek az olyan fizikai tényezők, mint a súrlódás, az ülő, vagy fekvő test súlya, valamint a reflexes izomellenállás.

A szakorvos határozza meg a kezelés pontos menetét, magyarán csak orvosi javaslat alapján alkalmazható a súlyfürdő. Az orvos figyelembe veszi a kezelni kívánt betegséget, a betegség helyét, annak súlyosságát, valamint a páciens alkati adottságait, testsúlyát, életkorát és általános állapotát.

Például egypontos – nyaki – felfüggesztés esetén a legnagyobb húzóerő a nyaki gerincnél érvényesül, az alsóbb gerincszakaszokat ez kevésbé hat. A két- és a hárompontos felfüggesztésnél viszont pont a nyaki terhelés csökken és az ágyéki, illetve a csípőtájéki területnél érvényesül jobban a súlyfürdő hatása.

A súlyok alkalmazásával ezek az erőhatások tovább szabályozhatók. A nyaki gerinc, illetve nyaki fájdalom kezelése esetében például többnyire elegendő a test önsúlya, sőt, magasabb testsúly esetén még sok is lehet, ilyenkor hónaljtámaszokkal csökkentik a trakciós erőt. Azonban az ágyéki gerinc, a csípőízületek és a térdízületek nyújtásához már általában kevés a test súlya, ilyenkor a többletsúlyok elhelyezését az orvos határozza meg.

súlyfürdő fürdőkezelésA kezelési idő általában 10 percről indul, amit a kúra során akár a duplájára is növelnek. Azonban 25 percnél hosszabb kezeléseknek a tapasztalatok szerint már nincs értelme, mert már nem növelik a súlyfürdős kezelések hatékonyságát.

A súlyfürdő során a betegnek nem szabad mozognia, vagy tornáznia a vízben, elernyesztett izmokkal kell lógnia. A kezelést abba kell hagyni, amennyiben a súlyfürdő alatt fokozódik a fájdalom, esetleg hirtelen fellépő végtagzsibbadás, fejfájás, szédülés, mellkasi nyomás jelentkezik. Mindenesetre a tapasztalatok szerint ezek ritkák.

Milyen betegségnél alkalmazható a súlyfürdő? Összességében minden olyan degeneratív gerincbetegségnél, ahol a gerincoszlop hosszirányú nyújtása kívánatos, valamint a térdízületeknél és csípőízületeknél jelentkező, deformitást okozó izomrövidülések esetén alkalmazható. (Természetesen csak akkor, ha valamilyen ellenjavallat nem áll fenn).

Konkrétan milyen betegségeknél jöhet szóba a súlyfürdő?

1. Discopathia

2. Porckorongsérv

3. Gerincmeszesedés

4. Karba kisugárzó nyaki fájdalom és ülőidegzsába

5. Nyakszirti idegzsába, idegfájdalom

6. Bordaközi idegzsába

7. Nyaki gerincből eredő migrénes fejfájás

8. Scheuermann-féle megbetegedés

9. Bechterew-kór – de csak bizonyos esetekben

10. Csípő- és térdízületi deformitások (artrózis, poszttraumás állapotok)

11. Krónikus nyak- és derékfájás (ezt egy néhány évvel ezelőtt, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdőben végzett vizsgálat során igazolták).

Persze meg kell említeni azokat az eseteket is, amikor ellenjavallt a súlyfürdő. Ide tartoznak azok az esetek, amikor maga a meleg vízben végzett, egész testes fürdőzés sem tanácsos. Általánosságban tilos a súlyfürdő alkalmazása koszorúér-elégtelenség, szívelégtelenség, kezeletlen magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés, asztma, tüdőtágulat, előrehaladott érelmeszesedés, verőérszűkület, csontok mészhiányos állapota, TBC és daganatos megbetegedések esetén. Már csak azért is fontos, hogy a súlyfürdőt felíró orvost a betegek tájékoztassák az egyéb meglévő betegségeikről.

Összességében tehát egy alapvetően egyszerűen kivitelezhető és számos orvosi kutatás alapján igen hatásos kezelési mód a súlyfürdő. Azonban ahogy a fentiekből is látszik, a felfüggesztések és különféle súlyok eltérő hatása miatt fontos a szakszerű kezelési terv, amit minden esetben orvos állít össze.