• Az összetételük alapján a gyógyvizek több csoportba sorolhatók.

  • Némelyiknek a gyulladáscsökkentő, más vizeknek a fájdalomcsillapító hatása erősebb, s az összetétel határozza meg, hogy inkább ivókúrához, vagy fürdőkúrához alkalmazhatók-e.

A gyógyvizek többféleképpen is kifejthetik a kedvező hatásukat. A fürdőzés során a víz alkotórészei a bőrön át felszívódva kerülnek be a szervezetbe. Ezzel párhuzamosan egyes összetevők belélegezve, a tüdőn keresztül is fel tudnak szívódni. Az ivókúrák során pedig az emésztőrendszeren keresztül jutnak be a szervezetbe.

Az már a gyógyvizek összetételétől függ, hogy az adott víz fürdő- vagy ivókúrához, esetleg egyszerre a kettőhöz alkalmas-e. Ahogy az is, hogy az összetevői belélegezve, vagy a bőrön keresztül felszívódva érvényesülnek-e inkább. S nyilván az összetétele befolyásolja a javallataikat is.

A domináns kémiai összetétele alapján a gyógyvizek több csoportba sorolhatók. Meg kell jegyezni, hogy nincsenek mindig éles határok az egyes gyógyvízcsoportok között. Például előfordulhat, hogy egy-egy fürdő vize a kénes és a jódos-brómos gyógyvizek közé is besorolható.

Hungarospa gyógyvizes medence

Gyógyvizek fajtái

Szénsavas vizek: magas, literenként legalább 1000 mg-os szénsavtartalom jellemezi ezeket a vizeket. A természetben Erdély egyes részein gyakori és ott a szénsavas vizeket borvizeknek is nevezik. A hatása megegyezik a mesterségesen előállított szénsavas kádfürdőével, azaz főként szív- és érrendszeri betegségeknél lehet hatékony.

Kénes vizek: ezek a bőrön keresztül és belélegezve is felszívódnak. Értágító hatásuk van, ezáltal javítják a szív vérellátását. A kénes vizeknek kedvező a hatása számos bőrbetegségre, például az ekcémára és a pikkelysömörre. Ezen felül a kén képes beépülni a porcszövetbe, ezáltal a kopásos problémák esetén is hatékonyak lehetnek a kénes gyógyvizek. Ilyen víz található például Balfon, Bogácson vagy Mezőkövesden.

Sós vizek: magas a konyhasótartalmuk. Főként a gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek, legyen szó akár ízületi, vagy belgyógyászati gyulladásról. S szintén kedvezően hatnak egyes bőrproblémákra. Kifejezetten magas sótartalmú víz található Erdélyben, Szovátán, illetve talán a legtipikusabb példa erre a Holt-tenger. A hazai termálvizek közül az átlagosnál magasabb sótartalmú vize van a cserkeszőlői, a gyopárosfürdői és a kiskunmajsai fürdőknek.

Jódos-brómos vizek: külön-külön ritkán fordulnak elő, ezért együtt szoktuk emlegetni a magas jód- és brómtartalmú vizeket. A brómnak nyugtató, stresszoldó hatása van. A jód gyulladáscsökkentő, keringésjavító hatással rendelkezik, s hatékonyabban szívódik fel belélegezve, mint a bőrön keresztül. Magas jód és brómtartalmú gyógyvíz található például Hajdúszoboszlón, Igalon és Zalakaroson.

Radonos vizek: kedvezően hat az anyagcserére, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságáról is ismertek a radonos gyógyvizek. Ivókúra formájában csak a feltörés helyén alkalmazhatók, ugyanis a vízből a radon néhány nap alatt elillan. Radonos gyógyvíz található Budapesten a Gellért és a Rudas fürdőkben, az Egri Termálfürdőben és enyhén radonos a Hévízi-tó, valamint a Miskolctapolcai Barlangfürdő vize is.

Glaubersós gyógyvizek: ezeknek magas a nátrium-szulfát tartalmuk és ivókúra formájában alkalmazhatók. Enyhébb emésztőrendszeri gyulladások esetén ajánlják (komolyabb gyulladást el ne kezdjenek ilyen vízzel kúrálni), segít megelőzni az epebetegségeket. Hashajtásra is alkalmazható. A palackozott vizek közül a glaubersósak közé tartozik a Mira.

Keserűvizek: szintén ivókúrához használják, a hatásuk nagyon hasonló a glaubersós vizekéhez. Sőt, jellemzően a keserűsós vizek glaubersót is tartalmaznak. Ilyen például a Hunyadi János, vagy a Ferenc József nevű palackozott víz.

Egyszerű hévizek: alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizek, amelyeknél nincs domináns összetevő. Ugyanakkor ezeknek is lehet kedvező hatása, bár gyógyvíz minősítésük jellemzően nincs. Erre példaként budapesti fürdőket tudunk mondani: a Római fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegyi fürdő.