• A víz jellegzetes illata miatt nem volt egyszerű kettős vakteszttel igazolni a gyógyvíz hatását.

  • Az orvosok végül találtak erre egy megoldást.

A pikkelysömör (vagy más néven psoriasis) krónikus, gyulladásos, kiújulásra hajlamos bőrbetegség. Egy-egy országban általában a népesség 1-5 százalékát érinti, Magyarországon körülbelül 200 ezer psoriasisos beteg lehet, azaz viszonylag gyakorinak számít.

A gyógyszeres kezelési módok mellett a fürdőkúráknak is lehet szerepük a tünetek enyhítése terén. Nemzetközi szinten jó példa erre a rendkívül magas sótartalmú vizéről ismert Holt-tenger. Az ott végzett fürdő- és iszapkezelések hatékonyságát számos kutatás igazolja. Ugyanakkor a holt-tengeri kúrák kedvező hatásához minden bizonnyal hozzájárul a napfény, a speciális klíma, a nyugodt környezet is.

Magyarországon a pikkelysömör és a fürdőkezelések kapcsán legtöbbször talán Harkány nevével találkozhatunk. Az itt található kénes vizet tapasztalati úton már régóta alkalmazzák a pikkelysömörös betegek kezelése során. Érdekes módon azonban az első komolyabb, kettős vaktesztes vizsgálatra egészen 2007-ig kellett várni, amit a helyi gyógyfürdőkórházban végeztek el.

Az ilyen vizsgálatok lényege, hogy a betegek egy része placebót kap, de erről mit sem tud. A harkányi gyógyvizes kezelések kapcsán azonban ez nem is volt olyan egyszerű feladat, mint elsőre gondolnánk, méghozzá a gyógyvíz jellegzetes illata miatt. Felmerült ugyanis annak a veszélye, hogy a szimpla csapvizes kezelésben részesülő pikkelysömörös betegek szó szerint megérzik, hogy ők kapják a placebót.

Ezeket a kezeléseket nem a medencetérben, hanem külön kádfürdőkben végezték, így végül egy apró trükk révén sikerült áthidalni a problémát. Ugyanis azt a megoldást találták ki az orvosok, hogy közös helyiségben végzik a gyógyvizes és a placebós kádfürdőket, ennek köszönhetően pedig a kénes szag áthatotta az egész helyet. Persze lehettek olyanok, akik így is kiszúrták a különbséget, mindenesetre a gyógykezelés során ezt nem jelezték, illetve nem szakították félbe emiatt a kezelést. A kontrollvizsgálatokat végző orvosoknak pedig semmi információjuk nem volt arról, hogy melyik beteg milyen kezelést kapott.

Harkány gyógyvízÖsszesen hatvan, 18 és 79 év közötti, plakkos pikkelysömörrel küszködő beteget vontak be a vizsgálatba. Úgy válogatták ki őket, hogy a betegségük súlyosságát és kiterjedtségét mutató index, az úgynevezett PASI (Psoriasis Area and Severity Index) nagyjából megegyezzen a gyógyvizes és a nem gyógyvizes kezelésben részesülő csoportnál.

A pikkelysömörös betegek három héten át naponta két alkalommal vettek részt 25 perces kádfürdős kezeléseken. Értelemszerűen az egyik csoport harkányi gyógyvizes kádfürdőben, a másik csoport melegített csapvizes kádfürdőben üldögélt. Helyi kezelésként mindkét csoport tagjai 0,1%-os dithranol kenőccsel kezelték a problémás területeket, amit 15 perc után lemostak.

A bőrtüneteket, az életminőséget, valamint a betegek laboreredményeit a kúra végén bőrgyógyász szakorvok értékelték. Ebből pedig kiderült, hogy a valódi gyógyvizes kezelést kapó betegek PASI értéke szignifikáns javulást mutatott a csapvízzel kezelt betegekhez képest. Azaz tudományosan is igazolódott a harkányi gyógyvizes kúrák pikkelysömörre gyakorolt kedvező hatása. Fontos megemlíteni azt is, hogy a kezelésen részt vett betegeknél semmiféle mellékhatást nem észleltek.