• Nem termálforrásoknak, hanem egy különleges természeti jelenségnek köszönheti a tó azt, hogy nyaranként szinte már forró a vize.

  • A Medve-tó vizének sókoncentrációja elképesztően magas.

Gyulladáscsökkentő hatású, kedvező lehet mozgásszervi betegségek, egyes nőgyógyászati és bőrgyógyászati problémák esetén – mintha egy termálfürdő gyógyhatásáról olvasnánk. Holott az erdélyi Szovátán található, sós vizű Medve-tóról van szó, amely a vizének hőfokát nem termálforrásoknak köszönheti.

A tó az 1870-es években egy víznyelő eltömődésével keletkezett. Hamar felfedezték, hogy nyaranta a tó vize rendkívüli mértékben felmelegszik, sokkal jobban, mint azt a külső hőmérséklet indokolná. Kalecsinszky Sándor, a Budapesti Földtani Intézet fővegyésze 1898-tól három éven keresztül végzett méréseket a tavon. A szakember zárta ki azt, hogy termálforrások melegítenék a tavat, illetve ő ismerte fel az itt kialakult, úgynevezett heliotermia jelenséget. Ennek volt például köszönhető az is, hogy 1900 nyarán 1,3 méter mélyen 71 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Erősen sós vizű tóról van szó, amit édesvizű patakok is táplálnak. Ennek köszönhetően egy néhány centis édesvízréteg alakul ki a tó felszínén, miután ennek kisebb a sűrűsége, mint a sós víztömegé, ezért nem keveredik vele. A nyári napsütésben a mélyben lévő sós réteg – nagyjából 3 méteres mélységig – felmelegszik, viszont az édesvízréteg ezt felülről mintegy „leszigeteli”, ezért nem tud lehűlni – már amennyiben nem bolygatják a vizet.

Medve-tó SzovátánEz történt az említett 1900-as évben is, amikor nyár végére olyannyira felforrósodott a tó, hogy gyakorlatilag fürdeni sem lehetett benne. Manapság azért kellemesebb hőfokú a Medve-tó, egy átlagos nyári napon 1,5 méter mélyen 36-39 Celsius-fok körül alakul a hőmérséklete, 2 méter mélyen általában már 40-41 Celsius-fokos.

A tó azért nem melegszik fel ennél lényegesen melegebbre, mert a fürdőzők megbontják a heliotermia jelenséget, hiszen felkavarják a vizet. Ezért is tartanak a nyári szezonban minden egyes kora délután 2 órás szünetet, amikor „pihen a tó”.

A tó egyébként a nevét onnan kapta, hogy felülnézetből egy kiterített medvebőrre hasonlít. A felfedezése után egy ideig még Illyés-tóként emlegették, a terület akkori tulajdonosa, Sófalvi Illyés Lajos neve után. Viszont a Medve-tó elnevezés már az 1910-es évektől általánossá vált.

Van azért hátránya is annak, hogy nem termálforrások táplálják a sós vizű tavat. Ez pedig az, hogy nem látogatható egész évben, hiszen a víz hőfokához szükség van az erős napsütésre. Általában június végén nyitják meg a tavat, jó idő esetén akár kicsit előbb, de arra is akadt példa, hogy ekkora még nem melegedett fel kellően melegre. A tófürdőt működtető Danubius Hotels általában szeptember közepéig tartja nyitva a Medve-tó strandját, ezután már többnyire lehűl a víz.

Medve-tó SzovátaA Medve-tó a magas sótartalma miatt is különleges. A sókoncentráció a víz mélyülésével fokozatosan növekszik. Két méter mélyen már eléri a 220-300 gramm/litert, ami a tengervíz sótartalmának majdnem a tízszerese. Ebből a magas sótartamból ered a víz – cikk elején említett – gyógyhatása is.

Fotó: CameliaTWU