Télen nem csak a napos órák száma kevesebb, hanem a nap ereje sem az „igazi”. Az emberi szervezet szempontjából ez azért problémás, mert ebben az időszakban az UV-B sugarak már nem olyan szögben érik a földfelszínt, amely a bőrben zajló D-vitamin termelődés szempontjából ideális lenne. Ilyenkor ugyanis az UV-B sugarak nagy részét már elnyeli az ózonréteg.

Mindez egyébként nálunk nem csak a télre korlátozódik, ugyanis azon a szélességi körön, ahol Magyarország is fekszik, nagyjából november elejétől február végéig tart az UV-B szegény időszak. Azaz ez úgy is értelmezhető, hogy október végéig (volt) értelme napozni. Amennyiben más forrásból nem jut D-vitaminhoz a szervezet, körülbelül hat hét alatt csökken a vérben lévő szintje az optimális alá. Ez pedig azt jelenti, hogy karácsonyig a sokat szabadban lévő embereknek is „elfogy a D-vitaminjuk”, de valószínűleg a többségünknek ennél már jóval korábban.

napsütés D-vitaminTélen is meg lehet találni a módját a D-vitamin raktárak feltöltésének. Nyilván el lehet utazni egy déli országba, ahol még hét ágra süt a nap, de ez nem jelent mindenkinek megoldást. Szóba jöhet még a szoláriumozás és a táplálék formájában történő D-vitamin pótlás. Utóbbi nem túl egyszerű, ugyanis még a D-vitaminban gazdagnak tartott élelmiszerekkel is macerás a napi 1000-2000 NE (Nemzetközi Egység) vitamin szervezetbe juttatása. Az utóbbi mennyiség ugyanis 50-100 tojássárgájával, vagy három doboz szardíniával, vagy éppen negyed kiló vadvízi lazaccal lenne begyűjthető. A többség számára így a legpraktikusabb megoldást valamilyen tabletta, vagy kapszula formájában történő D-vitamin pótlás jelenti, egészen március elejéig.

(Forrás: Michael F. Holick – A nélkülözhetetlen D-vitamin című könyv)

Arról, hogy milyen gyógyszerek befolyásolják hátrányosan a D-vitamin felszívódását ide kattintva olvashat.

A D-vitaminnal kapcsolatos tévhitekről pedig itt talál egy írást.