• Az ország egyes részein szinte egymást érik a gyógyfürdők, más területein viszont nincsenek ilyen kedvező helyzetben.

  • Nem egyenletesen oszlik el az ország alatt található termálvízbázis, ezért akadnak gyógyfürdőkben szegényebb megyéink is.

Sokat mondogatjuk, hogy Magyarország területének 70 százaléka alatt 30 Celsius-foknál melegebb víz, azaz termálvíz található. Ezeknek a termálvizeknek pedig igen gyakran gyógyhatásuk van, így ennek is köszönhető, hogy egész sok gyógyfürdő található az országban.

Azonban ott van az a 30 százalék is, ahol geológiai okok miatt nem annyira kedvezőek a lehetőségek egy gyógyfürdő létesítésére. Az ott lakók nincsenek ebből a szempontból olyan kedvező helyzetben, mint például a Budapesten, Békés, Hajdú-Bihar, Heves, Zala, vagy éppen Vas megyében élők, ahol egész széles a gyógyfürdős választék.

A hatályos nyilvántartás szerint a gyógyfürdők száma alapján négy megye lóg ki a sorból. Nógrád megyében egyáltalán nincs gyógyfürdő, Fejér és Komárom-Esztergomban egy-egy gyógyfürdő van: az Agárdi Gyógyfürdő, illetve a Brigetio Gyógyfürdő. Veszprém megye sem áll sokkal jobban, hiszen gyógyfürdő titulussal csak a Pápán működő Várkertfürdő, valamint a balatonfüredi Szívkórház rendelkezik, de az utóbbi nem közfürdő.

Gyógyvizek terén azért egy kicsit jobban áll ez a négy megye. Nógrádban a pásztói strand termálkútjának vize 1989-ben kapott gyógyvíz minősítést. Ezen felül a sóshartyáni kút vize is – rendkívül magas jódtartalmú – gyógyvizet ad, de ezt nem fürdésre, hanem ivókúrához használják. Fejér megyében Gárdony mellett Velencén és Rácalmáson található még gyógyvízforrás. Komárom-Esztergom megyében pedig a Brigetio fürdő vize mellett Bábolnán is található minősített gyógyvíz.

Veszprém megyében per pillanat egyetlen gyógyvizet adó termálkút működik, amit az említett Várkertfürdőben használnak. A közelmúltban termálvizet találtak Sümegen is. Amennyiben megszerzik a hivatalos minősítést, akkor ez lehet a megye második gyógyvize.