• Budapesten két nem működő fürdő is gyógyfürdő titulussal rendelkezik.

  • Ezek közül az egyik már nem is fog újra megnyitni.

  • Összességében azért elég erős a budapesti gyógyfürdős kínálat.

Korábban már többször írtunk arról, hogy gyógyfürdőnek nem az számít, ami „annak néz ki”. Azaz a hangulatosan gőzölgő termálmedencék és a gyógyászati szolgáltatások megléte miatt önmagában egy fürdő még nem lesz gyógyfürdő. Ezt a titulust külön kérelmezni kell: korábban az ÁNTSZ-től, jelenleg a fővárosi kormányhivataltól.

Budapest egyébként elég jól áll gyógyfürdők terén, a hivatalos nyilvántartásban összesen 12 fürdő viseli ezt a címet. A jelentősebb fővárosi fürdők közül csak az Aquaworld élményfürdő, a Csepeli Strandfürdő nem tartozik ide. Továbbá a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. létesítményei közül a két szezonális strand, a Pünkösdfürdői és a Római, valamint a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő nem rendelkezik gyógyfürdő minősítéssel. Utóbbi háromnak mondjuk termálvize sincs, de egyébként ettől függetlenül – ha valamiért nagyon akarnák – megszerezhetnék ezt a címet, csak fürdőgyógyászati kezeléseket kellene ehhez biztosítaniuk.

A 12 budapesti gyógyfürdős engedélyből per pillanat 10-et használnak ki ténylegesen. Ennek a magyarázata az, hogy jelenleg is érvényes gyógyfürdő minősítése van az Újpesti Gyógyfürdő és Uszodának, holott az épületet már 2017 végén ledózerolták. S ennek a fürdőnek az újjáépítésére nem is igazán lehet számítani.

A másik „elvileg létező” gyógyfürdő a Rácz Gyógyfürdő. Ennek a története ismert: már tíz évvel ezelőtt elkészült a felújítása és kibővítése, viszont egy napot sem üzemelt mindenféle jogi hercehurca miatt. A vicc az, hogy a megnyitásához jelentős összeget kell majd rákölteni, hiszen az állásban is romlik az épület állaga. Tíz éve folyton napirenden van az újbóli nyitás, de ember legyen a talpán, aki ezt a sztorit követni tudja.

A tíz budapesti gyógyfürdő közül a legrégebbi engedéllyel a Gellért és a Rudas fürdők rendelkeznek. Mindkét fürdő 1933-ban kapta meg elsőként a gyógyfürdő titulust, s mindkét helyen ezt az engedélyt 1977-ben újították meg. 1934-ben kapott gyógyfürdő minősítést a Rácz Gyógyfürdő, amit 1949-ben és 1977-ben megújítottak. A Lukács 1936 óta számít gyógyfürdőnek, amit 1977-ben és 2016-ban frissítettek.

A Király Gyógyfürdő 1949-ben szerezte meg ezt a minősítést, amit 1978-ban újítottak meg. S ha már 1978: akkor kapott elsőként gyógyfürdő titulust a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő, s a tavalyi esztendőben ezt a minősítést megújították, idén pedig már nagyobb medencében érhető el az unikális jódos-sós gyógyvíz. Egyébként a Dagály fürdő is egy 2019-ben kiadott engedéllyel használhatja a gyógyfürdő címet.

Budapesti gyógyfürdők (működő fürdők)

Dagály Gyógyfürdő, Strandfürdő és Uszoda

Dagály fürdő

Dandár Gyógyfürdő

Dandár termálfürdő

Gellért Gyógyfürdő

Zsigmondy Klubkártya 2019 Gellért

Király Gyógyfürdő

Király Gyógyfürdő Budapest

Lukács Gyógyfürdő

Lukács Gyógyfürdő Budapest

Palatinus Gyógy- és Strandfürdő

Palatinus Strandfürdő termálfürdő

Paskál Gyógyfürdő

Paskál termálfürdő

Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő

Jódos sós fürdő beltéri medence

Rudas Gyógyfürdő

Rudas Gyógyfürdő

Széchenyi Gyógyfürdő

Széchenyi Gyógyfürdő