• Fürdőkúra formájában a jód és a konyhasó külön-külön is gyulladáscsökkentő tulajdonsággal bír, együtt pedig még inkább hatékonyak a jódos-sós gyógyvizek.

  • Különösen a nőgyógyászati betegségeknél lehet kedvező hatásuk.

2018 decembere óta – egyelőre próbaüzemben – újra üzemel egy különleges gyógyvízzel rendelkező fővárosi fürdő, a Pesterzsébeten található Jódos-Sós Gyógyfürdő. Ahogy a fürdő nevéből is adódik, az itt található gyógyvíznek nagyon magas a konyhasó, a jód és – ami nem szerepel a nevében – a brómtartalma. Jódos-brómos termálvízből jó néhány található az országban, a sós-jódos-brómos összetétel, azonban ritkaságnak számít.

Maga a fürdő egyébként régebbi, mint a gyógyvíz. A pesterzsébeti fürdő mostani területén ugyanis az 1920-as években alakítottak ki egy strandfürdőt. Ennek a bővítése miatt fúrtak egy artézi kutat, amiből 1933. május 20-án az említett különleges víz tört a felszínre. Már akkor is felismerték ennek a jelentőségét, ezért 1936-ben egy gyógyfürdővel bővítették a strandfürdőt.

Annak idején több országos lap is beszámolt a Pesterzsébeten talált különleges összetételű vízről. A lenti rövid hír másnap, a Friss Újság című lapban jelent meg:

Jódos sós Pesterzsébet A víznek magas az ásványianyag-tartalma, ami egyrészt a gyógyhatás szempontjából örvendetes, másrészt fürdőüzemeltetési szempontból okozhat nehézségeket. Így történt, hogy az 1933-ban fúrt eredeti kút az agresszív víz miatt tönkrement és 1956-ban új kutat kellett fúrni. Most a felújított fürdőben pedig csak egy medencében található meg az említett sós-jódos-brómos víz (a lenti képen balra hátul). Ennek oka az, hogy a közeli Duna-ágba vezetik az elhasznált gyógyvizet, viszont ezt előtte hígítani kell, hogy ne okozzon kárt az élővízben, jelenleg viszont technikai okokból csak egymedencényi gyógyvíz esetén tudják ezt megoldani. A későbbiekben egyébként kádfürdős kezelések bevezetését is tervezik.

Jódos Sós fürdő PesterzsébetDe mit is tud ez a különleges jódos-sós gyógyvíz a brómmal kiegészülve? Ahol kiemelkedően hatékonynak számít, azok a különféle nőgyógyászati betegségek, emellett az idült reumás bántalmak kezelésére is alkalmas. A sós vizek gyulladáscsökkentő hatásukról is ismertek, de számos bőrbetegség (például pikkelysömör, ekcéma) esetén is nagyon kedvező a hatásuk. A jód különlegességét pedig az adja, hogy nemcsak a bőrön, hanem – fürdőzés közben – belélegezve a tüdőn keresztül is jó hatékonysággal felszívódik, a jód pedig a keringésjavító és szintén gyulladáscsökkentő hatásáról ismert.

Szegény kis brómról se feledkezzünk meg, ha már a fürdő nevében nem szerepel: kedvező hatású a vegetatív idegrendszerre, stresszoldó, nyugtató hatása van, segíthet megoldani az alvásproblémákat. Remekül kiegészíti a só és a jód hatását.

Azt nem tudni, hogy a pesterzsébeti gyógyvizet ivókúrák esetén is fogják-e alkalmazni. Mindenesetre akad arra is példa, hogy a jódos-sós-brómos gyógyvizeket ilyen formában hasznosítsák: a Nógrád megyei Sóshartyánban feltörő vizet például palackozva forgalmazzák és jódhiány esetén javasolják a fogyasztását.