-
Budapesten két nem működő fürdő is gyógyfürdő titulussal rendelkezik.
-
Ezek közül az egyik már nem is fog újra megnyitni.
-
Összességében azért elég erős a budapesti gyógyfürdős kínálat.
Korábban már többször írtunk arról, hogy gyógyfürdőnek nem az számít, ami „annak néz ki”. Azaz a hangulatosan gőzölgő termálmedencék és a gyógyászati szolgáltatások megléte miatt önmagában egy fürdő még nem lesz gyógyfürdő. Ezt a titulust külön kérelmezni kell: korábban az ÁNTSZ-től, jelenleg a fővárosi kormányhivataltól.
Budapest egyébként elég jól áll gyógyfürdők terén, a hivatalos nyilvántartásban összesen 12 fürdő viseli ezt a címet. A jelentősebb fővárosi fürdők közül csak az Aquaworld élményfürdő, a Csepeli Strandfürdő nem tartozik ide. Továbbá a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. létesítményei közül a két szezonális strand, a Pünkösdfürdői és a Római, valamint a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő nem rendelkezik gyógyfürdő minősítéssel. Utóbbi háromnak mondjuk termálvize sincs, de egyébként ettől függetlenül – ha valamiért nagyon akarnák – megszerezhetnék ezt a címet, csak fürdőgyógyászati kezeléseket kellene ehhez biztosítaniuk.
A 12 budapesti gyógyfürdős engedélyből per pillanat 10-et használnak ki ténylegesen. Ennek a magyarázata az, hogy jelenleg is érvényes gyógyfürdő minősítése van az Újpesti Gyógyfürdő és Uszodának, holott az épületet már 2017 végén ledózerolták. S ennek a fürdőnek az újjáépítésére nem is igazán lehet számítani.
A másik „elvileg létező” gyógyfürdő a Rácz Gyógyfürdő. Ennek a története ismert: már tíz évvel ezelőtt elkészült a felújítása és kibővítése, viszont egy napot sem üzemelt mindenféle jogi hercehurca miatt. A vicc az, hogy a megnyitásához jelentős összeget kell majd rákölteni, hiszen az állásban is romlik az épület állaga. Tíz éve folyton napirenden van az újbóli nyitás, de ember legyen a talpán, aki ezt a sztorit követni tudja.
A tíz budapesti gyógyfürdő közül a legrégebbi engedéllyel a Gellért és a Rudas fürdők rendelkeznek. Mindkét fürdő 1933-ban kapta meg elsőként a gyógyfürdő titulust, s mindkét helyen ezt az engedélyt 1977-ben újították meg. 1934-ben kapott gyógyfürdő minősítést a Rácz Gyógyfürdő, amit 1949-ben és 1977-ben megújítottak. A Lukács 1936 óta számít gyógyfürdőnek, amit 1977-ben és 2016-ban frissítettek.
A Király Gyógyfürdő 1949-ben szerezte meg ezt a minősítést, amit 1978-ban újítottak meg. S ha már 1978: akkor kapott elsőként gyógyfürdő titulust a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő, s a tavalyi esztendőben ezt a minősítést megújították, idén pedig már nagyobb medencében érhető el az unikális jódos-sós gyógyvíz. Egyébként a Dagály fürdő is egy 2019-ben kiadott engedéllyel használhatja a gyógyfürdő címet.
Budapesti gyógyfürdők (működő fürdők)
Dagály Gyógyfürdő, Strandfürdő és Uszoda
Dandár Gyógyfürdő
Gellért Gyógyfürdő
Király Gyógyfürdő
Lukács Gyógyfürdő
Palatinus Gyógy- és Strandfürdő
Paskál Gyógyfürdő
Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő
Rudas Gyógyfürdő
Széchenyi Gyógyfürdő