Bükfürdő eleinte földúton volt megközelíthető, de később saját vasúti megállót kapott. Van olyan fürdő, ami egy korábbi TSZ nevét viseli. Egy orvos ötletének köszönhetően épült ki Gyopárosfürdő. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a hazai termálfürdők hőskorából.
A debreceni Nagyerdőben eleinte csak hideg vízben lehetett fürdeni
A település Nagyerdőnek nevezett részét még az 1800-as évek elején jelölték ki pihenőterületté. 1820-ban egy jelentős vízhozamú forrásra akadtak ezen a területen, s ez adta az ötletet ahhoz, hogy fürdőt építsenek. A Vigadó és Fürdőház nevű létesítmény végül 1826-ban nyitotta meg kapuit. A Nagyerdő időközben egyre népszerűbb üdülőhellyé vált, így 1925-ben strandmedencét is építettek, de jobb híján csak a hideg karsztvízzel tudták megtölteni. Néhány évvel később, a hajdúszoboszlói gyógyvíz feltárójaként ismert Pávai Vajna Ferenc – olaj helyett – 68 Celsius-fokos termálvizet talált Debrecenben, s az 1930-as évek elején ennek a vizét vezették át egy csőrendszer segítségével a Nagyerdőbe, ahol ezután kapott újabb lendületet a fürdőfejlesztés.
Nagyerdei Strandfürdő bejárata 1959-ben (Fotó: Fortepan)
Gyopárosfürdőt a helyi orvos fedezte fel
Akkor még nem így nevezték, de ma háziorvosnak hívnánk dr. László Eleket, aki 1869-ben kezdett dolgozni a községben, s fontos szerepe volt abban, hogy népszerű üdülőhely lehetett Orosháza-Gyopárosfürdőből. A munkába állásának első évében ugyanis bejárta a környéket és akkor vizsgálta meg jobban a gyopárosi tavat. A sós vízről feltételezte a gyógyhatást, ezért a kezdeményezésére a helyiek egy strandot alakítottak ki a tóparton. A víz gyógyhatását 1870-ben Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész igazolta, aki a vízmintákban 3375 mg/liter oldott ásványi anyagot mutatott ki.
Gyopárosfürdő 1930-ban (Fotó: Fortepan)
Fürdőalapító TSZ-elnök
A kiskunmajsai termálfürdő 1984-es megnyitása Vedres Ferencnek köszönhető, aki anno a Jonathán Termelőszövetkezet elnöke volt, és – bár nem sokan hittek abban, hogy sikerrel járhat – de keresztülvitte a fürdő megépítésével kapcsolatos terveket. Az 1995-ben elhunyt elnök ezért nagy megbecsültségnek örvendett a helyiek körében, akik 2001-ben egy mellszobrot állíttattak a tiszteletére. A fürdő pedig – megőrizve az egykori termelőszövetkezet nevét – Jonathermál néven működik.
Földúton Bükfürdőre
Bük község határában 1957-ben tört fel egy félresikerült kőolajkutatás eredményeképpen a termálvíz. Ahogy más helyeken, sokáig itt is rengetegen „gerillafürdőztek” az elfolyó víz által kialakított árkokban. A kiépített fürdőt 1962. augusztus 19-én nyitották meg. Akkoriban még nem volt egyszerű eljutni a fürdőhöz, hiszen földutak vezettek csak a létesítményhez, ezért jelentős lépés volt, amikor 1963 májusában átadták a Bük-Fürdőtelep vasúti megállót. Azonban csak 11 évig lehetett Bükfürdőre vonatozni, 1974-ben ugyanis felszámolták az érintett vasútvonalat. (Bár tavaly lehetett arról hallani, hogy létezik egy vasútépítési terv, ami érintené Bükfürdőt is.)
Bükfürdő: sokáig vasúti megállója is volt
RSS