-
Mosonmagyaróvár is megszerezné a gyógyhely minősítést és erős a gyanúnk, hogy a közeljövőben még sok település tesz hasonló bejelentést.
-
Egy pályázati lehetőség miatt lett népszerű a gyógyhely cím, pedig ez sokkal szűkebb keretet jelent, mint ahogy elsőre tűnik.
A mosonmagyaróvári önkormányzat kezdeményezi a helyi termálfürdő környékének a gyógyhellyé történő nyilvánítását – írja a Kisalföld napilap. Jelenleg 20 gyógyhely található az országban. Legutóbb Kiskunmajsa kapta meg a címet, de Kiskunhalason is tervezik, hogy pályáznak erre a címre.
Mosonmagyaróváron 1966-ban találtak termálvizet, amit 1967-ben gyógyvízzé nyilvánítottak. A fürdő jelenleg magántulajdonban van és két nagyobb szálloda is működik mellette. A Kisalföld cikkében megemlítik, hogy van egy másik termálkút is a városban, amelynek a vizével régebben a helyi kertészet üvegházait fűtötték, ám ennek a – magántulajdonban lévő – kútnak a vize jelenleg kihasználatlanul a Mosoni-Dunába ömlik.
A város nevét belföldön még talán nem sokan kapcsolják össze a termálfürdőzéssel, viszont az osztrák és a német vendégek nagyon kedvelik a mosonmagyaróvári fürdőt. Erre utal, hogy a külföldi vendégéjszakák száma tekintetében tavaly Mosonmagyaróvár volt a hetedik legnépszerűbb termálfürdős település.
A város a termálfürdő, a Karolina Kórház és a Vízpart utca által határolt területet gyógyhellyé történő nyilvánítását szeretné elérni. A Kisalföld napilap megkérdezte a termálfürdő tulajdonosát arról, hogy mit szólnak a város terveihez, de nem nyilatkoztak az újságnak.
Miért akarnak hirtelenjében a települések gyógyhellyé válni?
1984 és 2012 között egyetlen települést, illetve településrészt sem nyilvánítottak gyógyhellyé. Ennek az egyik okát a szigorú minősítési folyamat jelentette. Másrészt igazából a presztízsen kívül nem sok gyakorlati haszna volt a települések és a fürdők számára. Újabban viszont már fontos marketing-eszközként tekintenek a gyógyhely cím megszerzésére. Ennél is fontosabb érv, hogy külön uniós támogatási keret fog rendelkezésre állni a gyógyhelyek számára. Nem véletlen, hogy 28 év szünet után az elmúlt három évben hat település szerezte meg a gyógyhely minősítést.
A mosonmagyaróvári önkormányzatot is valószínűleg a közelmúltban kihirdetett fejlesztési program csigázta fel, aminek keretében 6,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a gyógyhelyek. Azt pedig már most borítékoljuk, hogy a következő időszakban több másik település is rá fog eszmélni: jól jönne nekik ez a cím.
Szűkösebb a keret, mint elsőre tűnik
Természetesen a szigorú elbírálási folyamat miatt nem is biztos, hogy minden jelentkező megkapja a gyógyhely címet. Az pedig végképp nem biztos, hogy pénzhez is jutnak az említett pályázatból. Sőt, mondjuk ki: meglepő lenne, ha a leendő „új gyógyhelyek” közül egy is nyerne a pályázaton.
Eleve a kiírásban is csak 8-12 nyertes pályázattal számolnak és az biztos, hogy a régi nagy gyógyhelyek jobb eséllyel indulnak. Már csak azért is, mert sokuknak már egészen konkrét fejlesztési terveik vannak. S magában a kiírásban is szerepel, hogy elsősorban azokat a településeket támogatnák, ahol az elmúlt években a fő attrakció (például fürdő, gyógybarlang) fejlesztése már megvalósult, viszont a város infrastruktúrája, a szolgáltatások színvonala elmarad ettől.
Mosonmagyaróvár helyzetét a leendő pályázat során az sem segíti, hogy minden egyes régiónak meghatározott rész jut a 6,9 milliárd forintos keretből: a nyugat-dunántúli régiónak maximum 25 százalék. Erre a keretre pedig olyan, nagyobb múltú gyógyhelyek pályázhatnak, mint Balf, Bükfürdő, Hévíz, Sárvár és Zalakaros.