• Jelentős fejlesztéseket valósíthatnak meg a gyógyhelyek egy most kiírt uniós pályázat révén.

  • Összegyűjtöttük, hogy milyen jellegű beruházások várhatók.

  • A fürdőket nem lehet fejleszteni a most megszerezhető támogatásból.

  • Szinte biztos, hogy nem jut mindegyik gyógyhelynek a pénzből.

Pénteken megjelent a sok gyógyfürdős település által várva várt „Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztése” című uniós pályázati kiírás. Erre jövő év január 5-én lehet az első pályázatokat benyújtani, de eléggé hosszú határidő lesz a beadásra, ugyanis az elbírálást szakaszosan végzik, azaz a gyógyhelyek egészen 2018 elejéig pályázhatnak. A teljes rendelkezésre álló forrás 6,9 milliárd forint, ami az elvárt 25 százalékos önerővel számolva azt jelenti, hogy közel 10 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a gyógyhelyeken.

Fontos megemlíteni, hogy ez a lehetőség nem csak a gyógyfürdős településeket és nem is minden gyógyfürdős települést érint, hanem csak azokat, amelyek gyógyhely minősítéssel rendelkeznek. Jelenleg 20 gyógyhely van Magyarországon, ami 19 települést jelent, ugyanis Sárváron két terület is gyógyhely minősítést kapott: az arborétum és a gyógyfürdő környéke.

A magyarországi gyógyhelyek listája, a cím odaítélésének az évével

1935 Miskolc-Lillafüred
1954 Eger
1958 Harkány
1961 Sopron-Balf
1963 Gyöngyös-Kékestető
1970 Hévíz
1971 Debrecen
1971 Balatonfüred
1972 Parád
1975 Hajdúszoboszló
1978 Zalakaros
1979 Bükfürdő
1984 Gyula
2012 Sárvár – Arborétum
2012 Sárvár – Gyógyvarázs
2013 Mezőkövesd – Zsórifürdő
2013 Nyíregyháza – Sóstógyógyfürdő
2013 Szigetvár
2014 Tapolca
2015 Kiskunmajsa

A pályázati kiírásból kiderül, hogy egy-egy település minimum 300 milliós, maximum 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhat. Nem tudni, hogy az összes gyógyhely pályázni fog-e, de az már most biztosnak tűnik, hogy mindegyikük nem nyerhet. Magában a kiírásban is 8-12 győztes pályázatra számítanak.

Hévíz termálfürdőA fürdővel rendelkező települések szempontjából lényeges kitétele a pályázatnak az is, hogy magának a gyógyfürdőnek a fejlesztésére nem használható fel ez a forrás. A kiírásban ezt azzal indokolják, hogy a gyógyhelyek fő attrakcióinak a fejlesztése (pl. gyógyfürdők, gyógybarlangok) az elmúlt uniós ciklus alatt többnyire megvalósult. Viszont sok helyen az adott település infrastruktúrájának, szolgáltatásainak a színvonala elmarad a fő vonzerőt jelentő attrakciótól.

Magyarán a pályázat révén a gyógyhelyi szolgáltatások minőségét szeretnék javítani. „A fejlesztések eredményeként nő a látogatók száma a gyógyhelyeken és emelkedik a turisztikai költés összege” – olvasható pályázati kiírásban.

Mégis mit fognak akkor most fejleszteni?

A publikált dokumentumból nagyjából kiolvasható, hogy milyen jellegű fejlesztésekkel érdemes pályázni. Ilyenek a vendégfogadó terek létesítése, kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínek kialakítása, aktív kikapcsolódást biztosító szolgáltatások bevezetése, a gyógyászati profilhoz illeszkedő állandó programok megszervezése. Szintén lehetőség van a városkép fejlesztésére: parkosítás, sétautak kialakítása, információs táblák kihelyezése, zenepavilonok, ivókutak építése.

A gyógyfürdős települések esetében tehát a gyakorlatban a fürdő környéke, az adott település központja újulhat meg, illetve bővülhet új szolgáltatásokkal. Már idén tavasszal írtunk arról, hogy például Zalakaroson már egészen konkrét elképzelésekkel rendelkeznek a városközpont fejlesztéséről. Bükfürdő esetében pedig a közelmúltban írtunk arról, hogy a település – éppen a gyógyhelyi pályázat miatt – fejlesztésre alkalmas területeket szabadított fel, illetve vásárolt meg a fürdő mellett.

Zalakarosi gyógyfürdő