-
Megtudhatja, hogyan kerül a szénsav a termálvízbe, de nem biztos, hogy örülni fog neki.
-
Tudja, hogy miben rekorder a bükfürdői gyógyvíz?
-
Az egyik fővárosi strandfürdőbe régen hajójárat is közlekedett.
-
Melyik volt az első gyógyfürdő, ahol belépődíjat szedtek?
1. Amikor a nők éjfélig fürödhettek
A mai Rácz Fürdő (ami még mindig zárva tart) elődjét a török időkben Kücsük ilidzsának hívták, ami Kis fürdőt jelentett. Egy 1500-as évek közepéről származó feljegyzés szerint a fürdőben az volt a szokás, hogy reggel a férfiak, déltől éjfélig pedig kizárólag a nők látogathatták. Ez a felosztás egyébként a törökök alatt más fürdőkben is megszokott volt. Ahogy az is, hogy szolgák is dolgoztak a fürdőkben, akik kérésre a vendégek testét kefével átdörzsölték.
2. Ezért gyakori a termálvíz Magyarországon
A földkéregben lefelé haladva a hőmérséklet 33 méterenként 1 Celsius-fokkal emelkedik. Ez a nemzetközi átlag. A magyar átlag viszont 17-18 méter / 1 Celsius-fok, emiatt a földkéreg felsőbb rétegeiben nálunk gyakrabban találni termálvizet.
3. Hogyan lesz szénsav a termálvízben?
Jó néhány hazai termálvíz szénsavas, de hogyan kerül ez a vízbe? Nos, kissé illúzióromboló módon: növények és állatok lebomlása révén. Például a Balfi Fürdő esetében a víz szénsavassága az egykori Fertő-láp növényzetének és elpusztult állatvilágának a hozadéka.
4. Mióta fizetünk a gyógyfürdőkért?
Ha már Balfot emlegetjük: a Sopronhoz tartozó üdülőhelyen 1567-ben nyitották meg az első fürdőházat, s ez volt az országban az első fürdőhely, ahol díjat szedtek a gyógyvíz használatáért.
5. Mennyi víz van a Hévízi-tóban?
A Tófürdő nem állóvíz, hiszen a források folyamatosan táplálják, s a víz folyamatosan ürül is a tóból – méghozzá közvetve a Balatonba. A vízhozama egy korábbi kalkulációval szemléltethető a legjobban: a legforgalmasabb nyári napokon is 5200 liternyi tiszta víz jut minden egyes vízbe merészkedő fürdővendégre.
6. Gyula: ahol kétszer is nyílt fürdő
Az első fürdőt 1518-ban építették, amit később a törökök továbbfejlesztettek. A 17. században azonban többször is leégett a fürdőépület, s egy idő után már nem is használták eredeti funkciójában. Olyannyira sokáig, hogy csak az 1950-es évek végén határozták el, hogy új kutat fúratnak, ezután viszont már gyorsan fejlődött Gyula, a fürdőjüket pedig már 1970-ben gyógyfürdővé nyilvánítottak.
7. Ivóvíz helyett termálvíz
A magyarországi termálfürdős sztorik visszatérő eleme, hogy olajat kerestek a derék geológusok, de helyette gyógyvizet találtak. Lakiteleken azonban máshogy történt. A Tőserdőnek nevezett üdülőterületen ugyanis eredetileg az ivóvízellátás biztosításához fúrtak a mélybe és így találtak termálvizet.
8. Hajóval a Szabadság Fürdőbe
A mai Dagály Fürdőnek sokáig saját hajójárata volt, de nem csak ez volt régen másként. Eredetileg ugyanis Szabadság Fürdőnek hívták a létesítményt, igaz a környékbeliek – a közeli Dagály utca miatt – mindig is Dagályként emlegették.
A bükfürdői gyógyvíz igazi rekorder, méghozzá nemzetközi szinten is. Ritka ugyanis az ennyire magas ásványianyag-tartalmú vízzel rendelkező fürdőhely. Az üdülőhelyen feltörő termálvíz literenkénti oldott ásványianyag-tartalma ugyanis meghaladja a 16 ezer mg-ot. A hazai fürdők többségében ez 1-2000 mg/liter.