Meglepte a fürdőket, hogy ilyen gyorsan nyithatnak

• Nem véletlen, hogy elsőként magántulajdonú fürdők tudták bejelenteni a május eleji nyitást.

• A fürdőüzemeltetők többségét váratlanul érte a lehetőség.

• Egy termálfürdőnél ez nem olyan egyszerű döntés, mint egy balatoni strandnál.

Április 29-én kora este jelentették be, majd egy nappal később maga a kormányrendelet is napvilágot látott arról, hogy Budapesten és Pest megyén kívül május 4-től megnyithatnak a szabadtéri fürdők. Az elmúlt napokban néhány fürdőtől próbáltunk háttérinformációt szerezni arról, hogy mit szólnak a döntéshez.

„Ezt a lehetőséget igazából nem láttuk jönni” – mondta az egyik megkérdezett szakember. Akivel beszéltünk azokat meglepte a szerda esti bejelentés. Korábban alapvetően két dátumról lehetett hallani a fürdők körében. Az egyik szerint a pünkösdi hétvégén (május 31. – június 1.) már nyithatnak. A másik verzió szerint pedig az iskolai tanítási szünet kezdetétől (június 15. után) nyithatnak, ha úgy alakul a járványhelyzet. Ezért a többség erre is készült.

A május végi, június eleji nyitás mellett szólt, hogy a környező országokban is akkortájt nyithatnak a fürdők. Ausztriában először május közepi dátumról volt szó, de ebből végül május 29. lett. Csehországban május 25-én, Szlovákiában pedig leghamarabb június első napjaiban nyithatnak a fürdők.

Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a magyarországi szabályozás lazább lenne. A fenti országokban ugyanis az említett időpontoktól kezdődően már a fedett létesítmények is nyithatnak. Ehhez képest nálunk két jelentős szigorítás is érvényben van: a budapesti és Pest megyei fürdők egyelőre zárva maradnak, valamint mindez csak a szabadtéri fürdőkre vonatkozik.

Ezt egyébként még egy olyan fürdőüzemeltető társaság vezetője is jó döntésnek tartotta a Termál Online megkeresésére, aki emiatt most nem tud kinyitni. A strandfürdők ugyanis jellemzően meglehetősen nagy területen fekszenek, bőven tarthatóak a távolságok, pláne akkor, ha korlátozzák a beléptethető fürdővendégek számát. Így legfeljebb annyira kockázatos a fürdőzés, mint egy parkban sétálni.

Hallottunk egyébként olyan pletykát is, hogy a vidéki strandokra vonatkozó szabállyal elsősorban nem a szabadtéri termálfürdőknek kívántak kedvezni, hanem inkább a balatoni strandoknak. A meleg vizű fürdőhelyekhez képest sokkal inkább a nyári időszaktól függő balatoni településeknek ugyanis létfontosságú, hogy valamennyit megmentsenek az idei szezonból. A mostani döntés révén pedig időben megkezdhetik a balatoni strandok szezonra való felkészítését, ráadásul májusban már jöhetnek olyan melegebb napok, amikor a turisták is megjelenhetnek a tóparti strandokon.

Emellett azért több jel is utalt arra, hogy a zárva tartó termálfürdők nagyon kezdenek kifogyni a pénzből. (Elég csak a túrkevei példára gondolni). A mostani – akár részleges – nyitás pedig lehetőséget jelent az érintett fürdők számára, hogy valamekkora bevételhez jussanak.

Más kérdés persze, hogy egy medencés fürdőnél ez nem annyira egyszerű kérdés, mint egy balatoni strandnál, hiszen a létesítmények rezsije jóval magasabb, mint a szabadvízi társaiknál. Ez azt jelenti, hogy amennyiben megnyitják egy termálfürdő szabadtéri részét, de kevés a vendég, akkor azzal többet veszthetnek anyagi szempontból, mintha zárva maradtak volna.

Az sem véletlen, hogy az elsők között éppen a Kehida Termál és a Demjéni Termálfürdő esetében tudták bejelenteni a részleges nyitást. A hazai termálfürdők, gyógyfürdők döntő többsége önkormányzati tulajdonban van. A két említett fürdő pedig a kevés kivétel közé tartozik.

Mindkét fürdőnél az ügyvezető egyben az egyik tulajdonos is, így egész egyszerűen gyorsabban tudtak lépni, mint egy önkormányzati fürdő, ahol azért a polgármestert, esetleg a képviselőket is be kell vonni egy ekkora horderejű döntésbe. Mindezeken felül a Kehida Termált és a Demjéni Termálfürdőt működtető társaság is üzletileg eredményesen gazdálkodott az elmúlt években, így lehettek még tartalékaik.