• A gyógyvizes kádfürdő hatása megegyezik a medencefürdőével.

  • Nem túl gyakran írják fel a szakorvosok, ugyanis csak ritkábban válik szükségessé az alkalmazása.

  • Ez egyébként az esetek döntő részében valamilyen bőrbetegség.

Nemrég összesítettük, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az elmúlt évben az egyes fürdőkezelésekhez kapcsolódóan mennyi támogatást nyújtott. Ebből kiderült, hogy a gyógyvizes medencefürdő számít messze a legnépszerűbb támogatott kezelési formának. Ez nem meglepő, hiszen mind a gyógyfürdő, mind a beteg szempontjából ez a legegyszerűbb kezelési mód, nem kell hozzá külön személyzet.

A NEAK statisztikája szerint a legkisebb számban az úgynevezett gyógyvizes kádfürdő kezelést támogatták. Egészen pontosan 4630 ilyen kezeléshez nyújtottak támogatást. A kis esetszámot az magyarázhatja, hogy a kádfürdős kezelési mód egy alapvetően szűkebb betegkört érint.

A kádfürdő alkalmazási területe teljes mértékben megegyezik az adott gyógyvíz medencefürdős javallataival. Egy speciális kádat töltenek tele gyógyvízzel és a páciens ebben foglal helyet. Ami fontos különbséget jelent a medencefürdőhöz képest, hogy szakképzett személyzet felügyeli a kádfürdőzést.

A gyógyvizes kádfürdőt akkor írják fel a szakorvosok, amikor a közös medencefürdő valami miatt nem alkalmazható. Ennek a legtipikusabb példáját egyes bőrbetegségek jelentik, általában a pikkelysömör, esetleg súlyosabb ekcémás panaszok. Ezen belül is különösen azok az esetek, amikor kiterjedt bőrfelületet érint a betegség.

gyógyvizes kádfürdőSzintén előfordulhat a kádfürdő alkalmazása olyan betegeknél, akiknél például reumatikus probléma miatt javasolt lenne a fürdőkezelés, de súlyos szív- és érrendszeri betegségben szenvednek. Ebben az esetben sokat számít, hogy a kádfürdőnél jelen van a személyzet, pontosan behatárolható a víz hőfoka és a fürdési idő.

Létezik egy harmadik csoport is, amikor csak a gyógyvizes kádfürdő jöhet számításba: ezek a vizelettartási problémák. Nagyon ritkán akad példa arra, hogy valamilyen egyéb ok miatt – például a medencével kapcsolatos fóbia – írják fel a kádfürdőt.

A víz hőmérsékletét és a fürdőzés idejét a szakorvos határozza meg. Az esetek döntő többségében a kádfürdős kezelést 36-38 Celsius-fokos gyógyvízben és 20-40 percig végzik.