-
Öt törökfürdő maradt fenn, amiből négy jelenleg is látogatható.
-
Egy kivételével teljesen fel vannak újítva.
-
Csoda, hogy ennyi törökfürdő megmaradt.
Magyarország török megszállása egy dologban hatalmas fejlődést hozott: rengeteg új fürdő épült a megszállt országrészben. Az 1540-es évektől kezdődő fürdőépítési láznak elsősorban vallási oka volt. A muzulmán törökök számára ugyanis a rendszeres szertartásos mosakodás a vallási élet részének számított. Az állóvíz nem volt megfelelő, a vallási előírások szerint folyó- vagy csurgóvízre volt szükség, ehhez pedig kapóra jöttek a termálforrások.
Emiatt általában egyből a termálforrások fölé épültek ezek a törökfürdők. Szabályt erősítő kivétel a mai Király Fürdő elődje, amihez csővezetéken juttatták el a termálvizet.
A fürdőknek volt egy másik fontos funkciója is, hiszen a társasági élet központjai voltak, ahol a látogatók nemcsak a kibeszélhették az őket foglalkoztató témákat, hanem a legkülönfélébb szépészeti és – mai szóval – wellness kezeléseket (például masszázsokat) is igénybe vehettek. Tudtak élni.
Öt olyan fürdő található az országban, ami egy-egy korábbi törökfürdő utódjának tekinthető. Ezek a következők (zárójelben az eredeti elnevezés): Király Gyógyfürdő (Horosz kapu), Rudas Fürdő (Jesil direkli), Veli bej fürdő (Veli bég), és a jelenleg nem üzemelő Rác Fürdő (Kücsük). Ezeken felül a régészek még feltárták a Pasa szeráj és a Tojgun pasa budai fürdőket is.
Budapesten kívül is számos törökfürdő működött – többek között – Esztergomban, Gyulán, Pécsen, Szegeden, Szekszárdon, Székesfehérváron. Azonban vidéken egyedül csak az egri törökfürdő maradt fenn, amit Arnaut pasa építtetett 1610 és 1617 között.
A török hódoltság alatt egyes becslések szerint 75 fürdő működött a megszállt országrészben. Nem tűnhet soknak, hogy ebből öt maradt meg, de azt figyelembe kell venni, hogy a törökök kiűzése után teljesen elhanyagolták ezeket a fürdőépületeket. Tulajdonképpen csoda, hogy ennyi megmaradt.
Az pedig külön örömteli, hogy egy kivételével az elmúlt években mindet felújították. Az említett kivétel – a budapesti Király Gyógyfürdő – pedig várhatóan 2020-ra teljesen meg fog újulni. (Már az építészeti ötletpályázat zajlik). Talán még a Rác Fürdőn lehet egy keveset keseregni, hiszen szépen felújították, de a keszekusza tulajdonosi és hitelezői viszonyok miatt évek óta üresen áll.
A törökfürdők egyébként rányomták a bélyegüket a későbbi évek fürdőépítészetére is. S ez igaz mind a mai napig, a jellegzetes törökfürdős építészeti elemeket rengeteg fürdőben felismerhetjük.
Például az 1800-as évek végén tervezett szegedi Anna Fürdőt kimondottan a törökfürdők ihlették. A hamarosan újjáépítendő, eredetileg az 1930-as években felhúzott Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő is egy kupolás, úgynevezett áltörökfürdővel rendelkezett, s ezt a felújítás során is megőrzik.
Említhetnénk még az 1900-as évek elején Székesfehérváron épített Árpád Fürdőt, ami szintén magán viseli a törökfürdők jellegzetes elemeit. Sőt, tulajdonképpen a debreceni Aquaticum termálfürdő medencecsarnokai is az egykori törökfürdőket idézik modern formában.