Lassan már követni sem lehet az újabb és újabb fürdőépítéseket és bővítéseket. Sok esetben azonban olyan települések is a beruházás mellett döntöttek, ahol nem állt rendelkezésre a szükséges infrastruktúra, vagy éppen a terveik voltak túlzottan nagyvonalúak.

Nem túlzó megállapítás, hogy Magyarország termálfürdő nagyhatalom, hiszen az országban több mint 100 termál- és gyógyfürdő található. Kevesebb mint 100 ezer lakosra jut egy meleg vizű fürdő, amivel a világ élbolyában vagyunk. A fürdők száma elvileg még nőhet is, hiszen számos településen már korábban feltárták a termálvizet, de különféle okokból lefojtották a kutakat. Legutóbb Balatonszemesen vetődött fel, hogy egy gyógyfürdőt építsenek a meglévő, de nem használt termálkútjukhoz.

A sikeres és tehetős termálfürdős városok – Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros – példája nyomán sok település látja a kitörés lehetőségét a termálvíz hasznosításában. Azok a falvak és városok pedig, ahol régebbi, kisebb, vagy éppen kevésbé modern termálfürdő működik, előszeretettel álmodoznak a fürdőjük bővítésében.

Az álmodozások megvalósulását segítette, hogy a 2000-es évek elején a Széchenyi Terv, majd az uniós forrásokat elosztó Új Magyarország Terv és most megint a Széchenyi Terv révén jelentős pályázati források állnak rendelkezésre az egészségturisztikai fejlesztésekre. A válság előtt pedig a hitelintézetek is előszeretettel adtak kölcsönt a fürdőberuházásokhoz.

Nem csoda, hogy alig győzünk beszámolni a termálfürdőket érintő újdonságokról. Néhány napja a nagykátai fürdőt személyesen a miniszterelnök nyitotta meg. Tegnap írtunk a bükkszéki fürdő építéséről. Napokon belül megnyitják a Martfűi Termál SPA új szárnyát. Múlt hétvégén adták át az Igali Termálfürdő új medencéit. Hasonló beruházások kapcsán emlegettük Kerekestelepet, Agárdot, Bonyhádot és Kisújszállást is. S tegyük hozzá: még meg sem írtunk mindent. Mai hír például a Rudas Fürdő félmilliárdos beruházása.

Esztergomi fürdő: nem volt melegvíz

Június elején a Világgazdaság napilap egy cikkében már pedzegette, hogy kérdéses ennyi beruházás megtérülése. S valóban, a sikerek mellett látványos kudarcokat is találni a fürdőfejlesztések kapcsán. „Tájékoztatjuk kedves vendégeinket, hogy az Aquantis Wellness- és Gyógyászati Központ műszaki okok miatt zárva tart” – olvashatjuk a  dunaújvárosi termálfürdő weblapján. A tavaly júniusi bezáráskor idén júniusra ígérték az újranyitást, ám ez nem történt meg. A „műszaki ok” pedig valójában azt jelenti, hogy a tulajdonos bank nem finanszírozta tovább a fürdő működését.

A dunaújvárosi fürdőberuházást amúgy is botrányok tarkították. Az önkormányzat saját erőből vágott neki a fejlesztésnek, amit csak nehezen tudtak finanszírozni, végül pedig a beruházó vállalat is beadta a kulcsot. Jobb híján az projektet finanszírozó bank fejezte be a négymilliárd forintos építkezést, nekik viszont az önkormányzat nem tudta fizetni az évi 80 milliós hiteltörlesztést.

Zárva tart az Esztergomi Aquasziget fürdő is, amit „csekély” 4,5 milliárd forintból húztak fel. Később derült ki, hogy az esztergomi termálvíz nem elég meleg, ezért melegíteni kell, ami jelentős többletköltséget jelentett, ráadásul meg kellett küzdeniük a Párkányban működő konkurens termálfürdővel is.

A Magyar Narancs cikke szerint a termálos kudarcok egy részét az okozza, hogy sok fürdőépítésbe vágó településen egyszerűen nincs kellő szálláshely-kapacitás. „Noha ma már sok befektető és tulajdonos szerint sem bír el több gyógy- és termálfürdőt az ország, a fürdőépítési biznisz virágzik. Érdemes ugyanakkor különválasztani azokat a létesítményeket, ahol a fürdő szálláshellyel párosul. Az ilyenekből ugyanis egyáltalán nincs túlkínálat” – írják a cikkben, amiben további bezárásokat is prognosztizálnak.

Képek a szebb napokat látott dunaújvárosi és esztergomi fürdőkről.