-
Február végétől kezdődően már Magyarország területén is úgy alakul a napsütés beesési szöge, hogy a bőrben elindítja a D-vitamin termelődését.
-
Több előnye is van a természetes módon termelődő D-vitaminnak.
-
Érdemes kihasználni ezt az időszakot.
Olykor decemberben és januárban is hallhatjuk azt, hogy szép, napsütéses időben érdemes a szabadban tartózkodni, mert egy kis D-vitamint gyűjthetünk. Ebből az igaz, hogy érdemes a szabadban tartózkodni, azonban – Magyarország területén – a tél nagy részében még napos időben sem tudunk természetes módon D-vitaminhoz jutni.
Ennek oka, hogy a mi szélességi körünkön ebben az időszakban a napsugárzás beesési szöge olyan, hogy az még a déli órákban sem indítja el a D-vitamin termelődését a bőrben. Sőt, Magyarországon ebbe nem pusztán a tél tartozik bele, hanem már a november elejétől kezdődő időszak is. A jó hír viszont az, hogy február végén, március elején már a napsugárzás hatására ismét elő tudja a szervezetünk önmaga is állítani a létfontosságú vitamint.
Egyébként az említett november eleje és február vége közötti D-vitamin-hiányos időszak Európa nagy részére igaz. Egyedül a görög szigetek és Spanyolország legdélebbi részein van mód télen is természetes módon D-vitaminhoz jutni. Skandinávia pedig a másik véglet, ott csak áprilisban kezdődik a „D-vitamin szezon” és szeptemberben már véget is ér.
Nem véletlen, hogy a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság korábbi felmérése szerint tél végére a magyar lakosság kétharmada D-vitamin hiányban szenved. Egy európai vizsgálat szerint a 70 év felettiek körében még rosszabb a helyzet, náluk 40-50 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknek a vérében ilyentájt már nem pusztán alacsony, hanem kritikusan alacsony a D-vitamin szintje.
A téli időszakban csak azok tudják megőrizni a megfelelő D-vitamin ellátottságukat, akik D-vitaminban gazdag ételekkel, vagy táplálékkiegészítővel, esetleg szoláriumozással gondoskodnak erről. A most kezdődő időszak egyébként azért is előnyös, mert május elejéig még az érzékenyebb bőrűek is bátrabban tartózkodhatnak a napon, nem kell leégéstől tartaniuk. 20-30 perces szabadban való tartózkodással – nyilván napos időben – biztosítható a megfelelő D-vitamin ellátottság, ráadásul ingyen.
Van egy további előnye is a napfény hatására képződő D-vitaminnak: legalább kétszer annyi ideig raktározódik el a szervezetben, mint a táplálékkal, vagy táplálékkiegészítőkkel bevitt D-vitamin.
Ami a kora tavaszi időszak hátránya lehet, hogy a napos idő nem mindig jár együtt kellemes hőmérséklettel. Ilyenkor felvetődhet ötletként, hogy otthon, az ablakon átsütő napsugárzást kihasználva gyűjtsünk D-vitamint. A rossz hír viszont az, hogy az üveg elnyeli a D-vitamin képződéséhez szükséges UV-B sugárzást. Magyarán a bőrt mindenképpen közvetlenül kell a napfénynek érnie ahhoz, hogy elinduljon a D-vitamin termelődése.
(Felhasznált irodalom: Michael F. Holick: A nélkülözhetetlen D-vitamin)
A D-vitamin-hiány felnőttkori tüneteiről itt olvashat egy cikket.