-
Az 1540-es évektől kezdve a törökök által megszállt országrészben sorra épültek a fürdők.
-
Miért volt ez nekik annyira fontos? Miért örültek ennek a nők?
A 150 évig tartó török hódoltság időszaka a magyarországi fürdőélet egyik virágkora volt. Becslések szerint a törökök 75 fürdőt építettek a megszállt országrészben. Ezeket a fürdőket minden esetben termálforrások fölé építették. De miért voltak ennyire rákattanva a fürdőépítésre és miért volt fontos számukra a termálforrás?
A fürdők szükségessége a vallásukból ered: a muzulmán törökök számára kötelező volt a szertartásos mosakodás. Sőt, a test tisztán tartása a vallási kötelezettségek közé tartozott. A Magyarországon már akkor is szép számmal megtalálható termálforrások pedig azért jöttek nekik kapóra, mert a vallásuk szerint az állóvíz alkalmatlan volt az említett rituális tisztálkodásra, erre csak folyó vagy csurgó vizet használhattak.
Mindemellett a törökfürdők azért a társadalmi élet központjai is voltak. Különösen a török nők imádták akkoriban a fürdőket. Ugyanis a férfiak és a nők nem látogathatták egy időben ezeket a létesítményeket, meg voltak határozva a férfi és a női napok. A férfiakhoz képest zártabb közegben mozgó nők számára sokszor ezek a fürdők jelentették a társadalmi kapcsolattartás egyetlen módját, ahol nyugodtan, kellemes környezetben kibeszélgethették magukat. Arról nem is beszélve, hogy masszázst, haj- és testápolási szolgáltatásokat is igénybe lehetett venni a törökfürdőkben.
A kor utazói egyébként elismeréssel írtak a magyarországi törökfürdőkről. Egy angol orvos, Edward Brown az 1673-ban megjelent útleírásában Európa legtökéletesebb fürdőinek nevezi a Budán található törökfürdőket. Brown el volt képedve a fürdők számától, méretétől és felszereltségétől.
Budapesten az egykori törökfürdők közül ma is üzemel a Király Fürdő, a Rudas Fürdő, a Veli bej fürdő, s eredetileg törökfürdő volt a zárva tartó Rác Fürdő is.
Miért száradt ki az egyik Nagyvárad melletti termáltó? Ide kattintva megtudhatja!
RSS