-
Világszerte számos tanulmányban vizsgálták a termálvizes, gyógyvizes, gyógyiszapos kezelések hatását a különféle bőrbetegségekre.
-
Két bőrproblémánál kiemelkedően kedvező lehet a hatásuk, különösen a magas sótartalmú és a kénes vizeknek.
Nemrég írtunk egy átfogó olaszországi orvosi tanulmányról, amiben sorra vették, hogy a termálvizeknek, gyógyvizeknek, fürdőkúráknak miért lehet kedvező hatásuk egyes bőrbetegségekre. Erről itt olvashat részletesen. A lényege egyébként az, hogy ezeknek a vizeknek a gyógyhatása a kémiai, fizikai, immunológiai és mikrobiológiai tulajdonságok kombinációjának köszönhető.
A tanulmányban több olyan bőrproblémát is felsorolnak, amelyek kezelése során igazoltnak tekinthető a fürdőkúrák kedvező hatása. (Fürdőkúra alatt jellemzően gyógy- vagy termálvizes fürdőzés, iszapkezelést, gyógyvizes zuhanyt értenek). Két betegséget pedig külön is kiemelnek.
Pikkelysömör. Ennél a kellemetlen betegségnél régóta alkalmazzák a belneoterápiát, illetve a balneo fototerápiát. Utóbbi azt jelenti, hogy a gyógyvizes fürdőzést mesterséges, vagy természetes UV-fényes kezeléssel kombinálják.
A tanulmányban megemlítik, hogy az utóbbi években elterjedőben lévő biológiai (gyógyszeres) terápiák kicsit visszaszorították ennél a betegségnél a balneoterápia alkalmazását. Ettől függetlenül továbbra is ajánlhatók, hiszen a mellékhatásai ritkák (jellemzően enyhe viszketésben, égő érzésben, bőrszárazságban kimerülnek). Illetve eleve kevesebb ellenjavallatuk van, mint a biológiai kezeléseknek.
Az olaszországi tanulmányban a világ minden tájáról felsorolnak olyan termálvizes, gyógyvizes kutatásokat, amelyek egyértelműen igazolták pikkelysömör esetén a kedvező hatást. Argentin, bolgár, izlandi, olasz, francia kutatásokat is említenek (kicsit hiányoltuk a magyarokat, hiszen például Harkányban is számos kutatást végeztek ezzel kapcsolatban). Ezeknek közös jellemzője, hogy háromhetes kúrákkal jelentős javulást értek el.
Továbbá kiemelik, hogy a magas sótartalmú, illetve a kénes vizeknek az átlagosnál is jobb lehet a hatásuk ennél a bőrbetegségnél. Említenek a Holt-tengernél végzett kutatásokat is. Ennél az erősen sós víz mellett a helyi mikroklímának, illetve a napsugárzás különlegességének (nagyobb UVA-tartalmú, csekélyebb UVB mellett) is szerepe lehetett a fürdőkúrák kedvező hatásában.
A konklúziójuk az, hogy a fürdőkúrák „bizonyítottan képesek csökkenteni a viszketés és a gyulladás mértékét a pikkelysömörös betegeknél, ami fontos kiegészítő vagy alternatív terápia lehet.” Kritikaként annyit említenek meg, hogy bár rengeteg kutatás készült, de nem egységes szempontrendszer szerint. Illetve a fürdőkezeléseket a hatás megőrzése érdekében néhány havonta meg kell ismételni.
Atópás dermatitisz. Ez egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, ami a gyerekek 20 százalékát, a felnőttek 10 százalékát érinti legalább időlegesen. Az életminőséget nagymértékben rontja a viszketés, a rossz alvásminőség és a látható területeken elhelyezkedő bőrelváltozások miatt. Ráadásul nem teljesen tisztázott még mindig, hogy mitől alakulnak ki. A genetikai és a környezeti tényezőknek egyaránt lehet ebben szerepük.
A tanulmány szerint azonban ez megint csak olyan probléma, aminél szóba jöhet a balneoterápia. Szintén számos kutatási eredményt idéznek a világ minden tájáról. Egy Holt-tengernél végzett (vizes kezelést és iszapkezelést egyszerre alkalmazó) kutatásban például 90 százalékot tett ki a gyógyulási arány. A konklúziójuk az, hogy a termálvizes, gyógyvizes kúrák hatásosak az atópiás dermatitisz enyhe, vagy középsúlyos állapotainál. Sőt, ezeknél a fürdőkezelések hatása összemérhető a szteroidos kezelésekkel.