• Sok hazai gyógyfürdőben elérhető az iszapkezelés, akár társadalombiztosítási támogatással is.

  • Hogyan hat, milyen betegségeknél alkalmazható és mire kell figyelni az iszappakolások során?

Iszapkezelés, iszappakolás, iszapgöngyölés – többféleképpen is hívják, de mindegyik elnevezés ugyanazt takarja. A kezelések alapanyagát a tavak, források, folyók, tengerek üledéke jelenti. Ezeket „felfőzik”, – sok esetben gyógyvízzel – majd a gyurmaszerű anyagot felviszik a kezelendő testrészre, vagy testrészekre.

A kezelések során egyidejűleg többféle kedvező hatás érvényesül. Az egyik az iszap ásványianyag-tartalma, ami a gyógyvizes fürdőzéshez hasonlóan a bőrön át a szervezetbe jutva fejt ki kedvező hatást. Fontos tulajdonsága az iszapnak a nagy hőtartó képesség is. Ez azt jelenti, hogy kifejezetten melegre, akár 43-46 Celsius-fokosra felhevíthető az iszap és ezt a hőt lassan, fokozatosan adja le. Ráadásul a kezelendő terület lepedővel, pokróccal történő letakarásával ezt a hőleadást tovább lehet lassítani.

Ez a fokozatos hőleadás biztosítja az iszapkezelés mélyre ható, merevségoldó, izomlazító, vérbőséget okozó, fájdalomcsillapító hatását, de fokozza az anyagcserét is. A kezelés egyébként 20 percig tart.

Iszapkezelés alkalmazási területe

Az iszappakolásokat általában mozgásszervi betegségek (főleg kopások, meszesedések), balesetek utáni rehabilitáció, sportsérülések, egyes nőgyógyászati és bőrgyógyászati panaszok esetén javasolják. A probléma jellegétől függően a kezelés érintheti az egész testet, vagy csak egy-egy testtájat. (Meddőség esetén például az úgynevezett iszapnadrág-kezelést szokták alkalmazni).

iszappakolás

Az iszapkezelés egyébként igénybe vehető társadalombiztosítási támogatással is, – ilyenkor csak önrészt kell fizetnünk – amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja. Fontos megemlíteni, hogy a hazai gyógyfürdőkben a teljes ár megfizetése mellett is csak szakorvosi javaslat alapján végzik el az iszappakolásos kezeléseket. Az egyes betegségek esetén ugyanis fontos a kezelendő területek, illetve az iszap hőmérsékletének pontos meghatározása.

Ismert ugyanakkor az iszap szépészeti alkalmazása is. Főleg arckezeléseknél, az arcbőr szebbé tételéhez használják az úgynevezett kozmetikai iszapot. Nyilván ezekben az esetekben nem szükséges szakorvosi jóváhagyás.

Amikor nem ajánlott az iszappakolás

Érdemes néhány szót ejteni az iszapkezelés ellenjavallatairól is. Ezek gyakorlatilag megegyeznek azokkal az esetekkel, amikor a meleg gyógyfürdős kezelések nem alkalmazhatók. Ilyenek lehetnek egyes szív- és érrendszeri betegségek, visszértágulatok, lázas állapotok.

Miután az iszapkezelés hőhatása igénybe veszi a szervezetet, ezért a kezelések után fél-egy óra pihenés javasolt. Ebben az időszakban nehéz fizikai munka végzése mellett például az autóvezetés sem javasolt. Érdemes ezt a figyelmeztetést komolyan venni.