-
Egyes esetekben a gyógyvizes fürdőzést követően akár zavaróan erős álmosság vagy bágyadtság is jelentkezhet.
-
Mi okozza ezt, problémát jelent-e, és hogyan kerülhető el?
Aki hosszabb ideig tartózkodik egy kellemesen meleg gyógyvizes medencében, az már biztosan megtapasztalta a szinte automatikusan jelentkező bágyadtságot és álmosságot. Ez természetes jelenség, mivel a meleg víz hatására kitágulnak az erek, csökkentve ezzel a vérnyomást. Az ennek eredményeként kialakuló fáradtságérzet viszont akár kifejezetten zavaró is lehet.
Ennek megtapasztalásához nem szükséges termálvíz vagy gyógyvíz, mivel otthon is ugyanezt érezhetjük, ha hosszasan időzünk egy meleg vízben teli fürdőkádban. Mindazonáltal a termálvizeknél és gyógyvizeknél ez a hatás még markánsabb lehet, és ennek több oka is van.
Egyrészt a vízben olyan anyagok lehetnek, amelyeknek nyugtató, stresszoldó és ezáltal álmosító hatása van, ilyen például a bróm. Egy Hévízen a 1960-as években végzett orvosi vizsgálat szerint pedig a gyógyvizes fürdőzés hatására a szervezet maga is felszabadít némi magnéziumot, ami ugyancsak álmosságot okozhat a fürdőzőknél.
A bágyadtság és álmosság főként akkor okozhat kellemetlenséget, ha az illetőnek még aznap elvégzendő feladatai vannak. Például, ha valaki csak egy napos fürdőlátogatást tervezett, és még haza kell vezetnie az autóját. Ez különösen problémás lehet azoknál, akiknek alacsony a vérnyomása, amely a vízben eltöltött idő alatt tovább csökkenhet. Magas vérnyomás esetén sem ideális a helyzet, mivel ilyenkor a vérnyomás gyors ingadozása okozhat problémát.
A jó hír az, hogy némi odafigyeléssel elkerülhető ez a fáradtságérzet. A legegyszerűbb megoldás az, ha olyan medencét választunk, amelyet nem 37-38 Celsius-fokos vagy még melegebb vízzel töltenek. Érdemes tehát hűvösebb vizű medencét választani, ugyanakkor ez nem hideget jelent. Az indifferens hőmérséklet, azaz a 34-36 Celsius-fokos víz az, ami legkevésbé terheli meg a szervezetet, és a vérnyomásra is ennek van a legcsekélyebb hatása.
Amennyiben mégis a melegebb vizű medencét választanánk, akkor érdemes nem túl hosszan elidőzni benne. Tapasztalatok szerint a vérnyomáscsökkentő hatás kevésbé érvényesül rövidebb fürdési idő alatt, mint amikor valaki 40-60 percet tölt a vízben. A gyógyvizes medencék esetében amúgy is van egy ajánlott fürdési idő is, amely egyhuzamban általában 20-30 perc, és ezt is érdemes betartani. Ha nincs a víznek gyógyvíz minősítése, – és így nincs ajánlott fürdési idő – akkor is célszerű rövidebb ideig fürdőzni a melegebb vizű medencékben.
Egy másik módszer a bágyadtság elkerülésére az, hogy a medencéből kijőve egyből lezuhanyozunk (amit egyébként is ajánlott), lehetőleg a medence vízénél hűvösebb vízzel. További praktika lehet az is, hogy a melegebb vizű medencéből egy rövid időre átmegyünk egy olyan medencébe, amely hűvösebb vízzel van töltve.
Aki többnapos – gyógyvizes – fürdőkúrán vesz részt, az észlelhet magán egy más típusú fáradtságot is. Ez általában a harmadik-negyedik nap környékén jelentkezik, gyakran még azoknál is, akik szigorúan betartják az ajánlott fürdési időt. Ez a jelenség kifejezetten gyakori és fürdőreakciónak nevezik. Azonban jó hír, hogy gyorsan enyhül, és egy-két nap alatt teljesen elmúlik.
RSS