• Egy régi és nem túl ismert orvosi kutatás a gyógyvíz érdekes hatására mutat rá.

  • A hévízi fürdőzés után tapasztalt álmossággal lehet, hogy valójában a szívet védi a szervezet.

Korábban már írtunk arról, hogy a közkeletű magyarázat szerint a meleg gyógyvizes fürdőzés utáni álmosság, bágyadtság a víz hőfokával van összefüggésben. A meleg víztől ugyanis kitágulnak az erek, ami vérnyomásesést idéz elő, ez pedig fáradtsággal, álmossággal jár. Ezt a hatást akár az otthoni kádban is megtapasztalhatjuk.

Azonban még a 60-as években készített egyik hévízi orvosi kutatás szerint emögött más ok is lehet. Dr. Zsirai Kálmán és dr. Kövesy Éva a hévízi gyógyfürdőzésnek a szervezet ionmilliőjére gyakorolt hatását vizsgálta. Ebbe 200 embert vontak be és elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a szervezet kalcium és magnézium háztartására milyen hatást gyakorol a gyógyvíz.

A betegek egy része a Hévízi Tófürdőben, másik része gyógyvizes medencében fürdött. Közös pont volt, hogy a vérük kalciumszintje a fürdőzés után nem változott. A vérük magnéziumszintjében azonban jelentős emelkedést tapasztaltak. A tófürdőzők 56 százalékánál, a medencefürdőzők 72 százalékánál egyértelműen emelkedett a vér magnéziumszintje. Az eltérést azzal magyarázták, hogy a medencében lévő gyógyvíz melegebb volt, mint a Tófürdő vizének hőmérséklete.

Megnézték, hogy sorozatos fürdőzéseknél is megmarad-e ez a hatás. A gyógyvíz magnéziumszintet emelő hatása kéthetes fürdőkúra során is tapasztalható volt, azaz a szervezet ehhez a balneoterápiás hatáshoz nem szokott hozzá. Viszont a fürdések után 2-4 órával a vér magnéziumszintje mindig visszaállt a normál értékre.

Hévíz Tófürdő H. Szabó Sándor

Ami érdekes volt, hogy a vizsgálatba bevontak 64 százaléka a fürdőzés után bágyadtságról, álmosságról számolt be. Az előbb említett, vérnyomáscsökkenésre visszavezetett teória viszont akkor bukott meg, amikor megmérték a fürdőzés előtt és után a vérnyomásukat: csak 35 százalékuknál tapasztaltak érdemi vérnyomáscsökkenést.

Akkor mitől lettek álmosak? A felmérést végző orvosok szerint ez a vér megemelkedett magnéziumszintjével hozható összefüggésbe, ennek ugyanis éppen álmosító hatása van. Ráadásul, akiknek a fürdés után intravénásan kalciumot adtak, azoknál a két anyag kiegyenlítő hatása miatt a bágyadtság gyorsan elmúlt.

Érdekes az is, hogy az orvosok szerint nem a gyógyvízben lévő magnézium felszívódása növelte meg a betegek vérében a magnéziumszintet. Szerintük ugyanis annyi magnézium nem tud felszívódni, amekkora emelkedést tapasztaltak.

A kutatás készítői úgy látták, hogy a szervezet anyagcseréjének reakciójáról van szó, ami a meleg víz hatására magnéziumot szabadít fel, méghozzá azért, hogy a balneoterápia szívre gyakorolt megterhelő hatását ezzel védje ki. Ez egyébként megmagyarázná azt is, hogy a melegebb vízben fürdőzők között miért volt gyakoribb a magnéziumszint növekedése. Mindenesetre ez is mutatja, hogy a gyógyvizek szervezetre gyakorolt hatása sokkal összetettebb folyamat, mint elsőre gondolnánk.

Fotó: H. Szabó Sándor