Az osztrák fővárosban közel 40 fürdő működik, ezek között azonban csak egyetlen gyógyfürdő található. Ez az egy viszont nem is akármilyen.
Az 1,9 millió lakosú Bécs a fürdők tekintetében egyrészt jobb, másrészt rosszabb helyzetben van, mint Budapest. Az osztrák fővárosban a fürdőkínálat elképesztően széles, összesen 38 szezonális- és egész évben nyitva tartó fürdőhely működik, viszont Bécsben csak egyetlen termálvizű fürdő található. Budapesthez hasonlóan Bécs kénes vizű gyógyforrásai már ismertek voltak a római korban is. Ezek közül viszont egyedül az 1974-ben megnyitott, a főváros déli részén található Oberlaa termálfürdő maradt meg. A fürdőt 2010-ben teljesen átépítették és a Therme Wien, azaz Bécsi Gyógyfürdő nevet adták neki.
A megújult létesítmény nem csak Bécs, hanem egész Ausztria legnagyobb fürdője. Ezt jól érzékeltetik a 30 milliárd forintos költségvetéssel épült Therme Wien adatai is: 26 medence 4000 négyzetméteres vízfelülettel , 24 szauna- és gőzkabin 3000 négyzetméteren. Ráadásul, ahogy a lenti képeken is látszik, az épület kivitelezése is rendkívül látványos. Nem véletlen, hogy a megnyitása után egy évvel, 2011-ben két nemzetközi szakmai elismerést is elnyert a Bécsi Gyógyfürdő.
Azt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy mindez az áraikban is érződik. Jelenleg egy teljes napos, kabinos belépőjegy átszámítva 7600 forintba kerül a Therme Wienbe. (Ehhez képest nem is drága a magyarországi két legdrágább termálfürdő, a Gellért és az egerszalóki Saliris Resort fürdőrészlege, ahová 4900-4900 forintos jeggyel léphetünk be).
A közelmúltban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezetői is látogatást tettek a bécsi kollégáiknál. A beszámolók szerint a tapasztalatcsere során kiderült, hogy az osztrák fővárosban alapvetően más a funkciójuk a városi fürdőknek, mint nálunk. Amíg ugyanis Budapesten a legnevesebb gyógyfürdők turisztikai attrakciók is, – amit némelyiknél a külföldi vendégek 90 százalékos aránya is jelez – addig Bécsben nincs ilyen szerepük a fürdőknek.
Az ottani városvezetés inkább a szociálpolitika részének tekinti a városi fürdők fenntartását, s ezt jelzi az is, hogy az amúgy piaci alapon megélni nem tudó fürdők költségvetését évi 40 millió euróval (több mint tízmilliárd forinttal) egészítik ki. (Ebbe a sorba egyébként nem tartozik bele a magáncég által üzemeltetett Therme Wien). A támogatás abban nyilvánul meg, hogy a bécsi lakosok kedvező árú belépőjegyeket vásárolhatnak az önkormányzati fürdőkbe, így nem is meglepő, hogy ezekben a létesítményekben az osztrák vendégek aránya 95 százalékos.
Néhány kép a Therme Wienről: