• A hideg vízzel végzett kezelések egy időben kedvelt gyógyászati módszernek számítottak, bár vitatott volt a hatékonyságuk.

  • Az elmúlt években sportolók is előszeretettel alkalmazták a hideg vizes kúrákat.

  • Mit érdemes erről tudni?

Amennyiben egy fürdőzés során a bőrt nem indifferens, azaz 35-36 Celsius-fok körüli hőmérsékletű víz éri, akkor az a szervezetben hőingert vált ki. Akkor is, ha ennél hidegebb a víz és akkor is, ha melegebb. A hideg víz hatására a vérerek beszűkülnek, majd kis idő múlva újra kitágulnak. Ez az értorna keringésjavító, frissítő hatású. Mindenki megtapasztalhatja ezt egy hűvösebb vizű uszodában, vagy éppen nyaranként egy tóparti, folyóparti fürdőzésnél.

A hideg vizes kezeléseknek azonban sokan gyógyászati jelentőséget is tulajdonítottak régebben. Például Augustus római császárt jeges borogatással gyógyította ki orvosa, Antonius Musa. A fürdőgyógyászat két nagy alakja, Sebastian Kneipp és Priessnitz is esküdött a hideg víz hatására. Állítólag mindketten először magukon tapasztalták ezt ki. Priessnitz akkor, amikor kamaszkorában leesett egy szekérről és hideg borogatásokkal gyógyította meg magát. Kneipp kapcsán pedig két sztori is ismert: az egyik szerint a TBC-jét kúrálta ki jeges vizes fürdőzéssel, a másik szerint idegkimerülés okozta szédülékenységéből gyógyult ki egy hidegvízkúra révén.

A hideg vizes kezelések gyógyászati alkalmazásának az 1800-as évek második felében volt a fénykora. Bár azt meg kell említeni, hogy sokan akkor is kritizálták ezeket a módszereket. Sajnos akadt példa arra is, hogy a Priessnitz intézetében végzett – hajnali hideg vizes leöntésekkel tarkított – gyógykúrát egyesek nem élték túl. Illetve Charles Darwin kapcsán is megemlítik, hogy a titokzatos betegségénél hatástalannak bizonyultak a hideg vizes kezelések.

Mindenesetre az 1800-as években megjelent orvosi könyvekben hosszan részletezik ezeket a kezelési módszereket. Boleman István az egyik, orvosoknak szóló könyvében kitért a hideg vizes teljes fürdőre, részfürdőre és a lemosásokra is. A hideg vizes teljes fürdőnél például megjegyzi, hogy kizárólag csak gőzfürdő, vagy izzasztás után alkalmazható és maximum 2 percig tarthat. A javallatok kapcsán ezt írja:

„A hideg teljes fürdőket jó eredménnyel alkalmazzuk a táplálkozás renyhesége ellen, úgyszintén senyves állapotoknál, ahol az anyagforgalmat nagyobb mértékben élénkíteni vagy ahol a visszafejlődés folyamát elősegíteni akarjuk. Ellenben tiltja a teljes fürdők alkalmazását minden olyan eset, amelynek főjellege a sorvasztó gyengeség.”

Apró érdekesség, hogy megemlíti a lobogó fürdők hatását is. Ez alatt nem a meleg vizes kezeléseket, hanem az erősen szénsavas (borvizes) vízben végzett fürdőzést érti. Ennek viszont mind a mai napig létezik az utódja, ez a szénsavas kádfürdő.

hideg vizes fürdőzésNémelyik ma ismert fürdőkezelést eredetileg a sportolóknál alkalmazták és onnan indulva vált belőle gyógyászati kezelés. Nagyon jó példa erre a víz alatti vízsugármasszázs története. A hideg vizes kezelések pont ellentétes utat jártak be. Manapság kevesebbet beszélnek a gyógyászati alkalmazásáról, azonban az elmúlt néhány évben a sportolók körében rendre feltűntek a hideg vizes kezelések.

Elég csak arra gondolni, hogy pár évvel ezelőtt Hosszú Katinkáról is jelentek meg fotók, amelyeken edzést követően jeges vizes fürdőt vett, de a Forma-1-es versenyző, Kimi Räikkönen is rendszeresen jeges fürdővel regenerálódik. Állítólag a jeges fürdőzés gyorsítja az izmok regenerálódását és csökkenti az edzéseket követő izomfájdalmakat. Ettől függetlenül azért meg kell említeni, hogy egyesek ebben az esetben is vitatják a jeges kádfürdők valódi hatékonyságát.