• Amennyiben Sebastian Kneipp meglátná, hogyan használjuk a gyógyfürdőket, akkor kitérne a hitéből.

  • A vízgyógyászat nagy alakja ugyanis nem volt oda a meleg vizes fürdőzésért, legalábbis önmagában alkalmazva.

Sebastian Knepp nevét a legtöbben talál a Kneipp-taposóról ismerhetik, ez egy sekély vízzel töltött medence, amiben körbe-körbe kell járkálni. Az 1800-as években élt német lelkész életműve azért ennél többről szól, nem véletlen, hogy őt tartják a vízgyógyászat atyjának.

Kneipp eredeti módszere vízkezeléseket, légkúrát, diétát és napozást is magában foglalt. Ezeket pedig akár külön Kneipp-kúraközpontokban is igénybe lehetett venni, anno még a Balatonnál is volt egy ilyen gyógyközpont.

A gyógyító fürdőzésről manapság az él az ember fejében, hogy hosszasan üldögél egy meleg vizes medencében, annak a reményében, hogy enyhüljenek a panaszai. Fellapoztuk ezért Kneipp egyik könyvét és megnéztük, hátha van még valamilyen extra tippje a meleg vizes fürdőzés kedvelőinek. Meglepő dolgokat olvastunk…

Kneipp a meleg vizes fürdőzés kapcsán két megoldást javasolt. Az egyik szerint meleg vizes kádban kell 25-30 percet eltölteni, majd kiszállva átmenni egy percre a hideg vizes kádba. Amennyiben nincs hideg vizes kád, akkor azt is megfelelőnek tartja, ha hideg vízzel azonnal lemossuk az egész testet, de szintén csak egy percig.

Kneipp szerint a meleg víz hőfoka 26-28 Celsius-fok (!), idősebbeknél megengedhetőnek tartott 28-30 Celsius-fokot is. Biztos mi vagyunk eltunyulva, de ezt nem biztos, hogy melegnek éreznénk…

Kneipp meleg vizes fürdő

Javasol egy másik módszert is. Ennél már barátságosabb hőfokot jelöl meg a meleg kádfürdőnél: 30-35 Celsius-fokot 10 percig, de azt hangsúlyozza, hogy 35 Celsius-foknál semmiképpen nem lehet melegebb. Ezt követi egy percnyi hideg vizes kádfürdő, vagy lemosás, majd ezt háromszor kell ismételni és a hideggel befejezni. Azaz gyakorlatilag váltófürdőt javasolt.

Egyből felmerült azért bennünk, hogy nincs-e olyan verzió, amiből kihagyható a hideg vizes rész, de Kneipp, mintha a gondolatainkban olvasna.

“Hideg fürdők nélkül, azaz magukban, egyedül meleg fürdőket én sohasem rendelek. A nagyfokú meleg, hosszabb ideig használva nem erősít, de gyengít, nem edzi a testet, nem védi, de vészt hozóan érzékennyé teszi” – írja Sebastian Kneipp. “Minden bajt elhárít a meleg fürdőkre következő hideg, én részemről másféle meleg fürdőt nem ismerek” – nyomatékosítja Kneipp, hogy nincs apelláta.

Sokan azért az 1800-as években is idegenkedhettek a meleget követő hideg vizes fürdőzéstől. Kneipp ugyanis hosszan kitér arra a könyvében, hogy jó néhányan “előítéletesek” a hideg vízzel szemben, pedig nem kell tőle tartani. Pláne, hogy szerinte a vízgyógyászat hatékonyságának egyik kulcsa a hőfok változása.

“Aki fél a hideg víztől, az használjon hideg lemosást. Megjő a bátorsága” – írja lelkesítően a könyvében. A hideg lemosás alatt egyébként azt éti, hogy a hideg vizet csurgassuk le a vállunkon és a hátunkon.