Amit a Kneipp-taposóról tudni érdemes

• Mit jelent az, hogy Kneipp-taposó, honnan ered és mi a hatása?

• Összegyűjtöttük, hogy mit érdemes tudni a Kneipp-taposómedencéről.

Ugyanazt többféleképpen is szokták emlegetni. A Kneipp-taposó, Kneipp-taposómedence, vagy szimplán Kneipp-medence névadója Sebastian Kneipp az 1800-as években élt német lelkész. Kneipp Bad Wörishofenben egy igen összetett, vizes kezeléseket is magában foglaló gyógyászati rendszert dolgozott ki. Bár manapság leginkább a taposómedence kapcsán emlegetjük a nevét, de Kneipp módszere ennél sokkal szélesebb körű volt, a vizes kezelések mellett légkúrát, edzést, diétát és még napozást is magában foglalt.

A Kneipp-felé megoldások az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején Magyarországon is hatalmas népszerűségűnek örvendtek. Jól mutatja ezt, hogy akkortájt a Balatonnál egy külön Kneipp kúraközpont is működött.

Ugyanakkor Kneipp módszerei közül már abban az időben is a mai taposómedencék elődje számított a legnépszerűbbnek. A wörishofeni lelkész eredetileg a reggeli harmatos füvön való járkálást javasolta, ebből nőtték ki magukat a mai Kneipp-taposók.

Csak azért, hogy érzékeltessük a módszer múltját: 1892 szeptemberében Budapesten a Margitszigeten kialakítottak egy Kneipp-rétet. Ezen a részen a fellocsolt vizes füvön lehetett mezítláb járkálni, ahonnan át lehetett gyalogolni a Duna partjára, ott pedig a folyó vizében is lehetett lépdelni. A módszer népszerűségét jól mutatja, hogy a korabeli sajtóhírek szerint Apponyi Albert gróf volt az egyik leglelkesebb „kneippoló”, aki rendszeresen igénybe vette a margitszigeti Kneipp-taposót.

Kneipp-taposó hatása és használata

Manapság a Kneipp-taposómedencékkel rengeteg termálfürdőben, illetve egyes szállodák wellness részlegeiben is találkozhatunk. Jellegzetes medencékről van szó, hiszen kapaszkodókkal vannak ellátva, a víz szintje nagyjából a boka fölé ér és a medence alja olykor – de nem mindig – kavicsokkal van teleszórva.

Ezen belül is kétféle Kneipp-medence létezik. Az egyiket hideg vízzel – 14-16 Celsius-fokossal – töltik, a másik változatnak van egy hideg- és egy melegvizes része.

A hideg vizes változatban sokan „csoszogva” mennek körbe-körbe, azaz nem emelik ki a vízből a lábukat, ami helytelen. Igazából minden egyes lépésnél ki kell emelni a lábat a vízből, még ha ez a gólyajárás-szerű mozgás viccesen is néz ki. A hideg-meleg verziónál pedig arra kell ügyelni, hogy a meleg medencerészben lassabban, a hidegben gyorsabban kell járkálni.

A taposó használata amúgy kellemes élmény, hiszen masszírozza a talpat, javítja a láb vérkeringését. Alkalmazható fáradásos lábfájdalmak, visszeres pangások esetén, de állítólag még a vegetatív idegrendszerre is kedvezően hat.