A glaubersós gyógyvizeket ivókúra formájában szokás alkalmazni. A  glaubersó tulajdonképpen nátrium-szulfát. Az elnevezését Johann Rudolf Glauberről kapta, aki a 17. században fedezte fel magát a vegyületet. A nátrium-szulfát sokáig közkedvelt hashajtószernek számított.

A manapság a boltokban is megvásárolható glaubersós gyógyvizek általában keserűsót is tartalmaznak. Ezek a vizek segítenek leoldani a bél nyálkahártyájáról a gyulladásos váladékot, a hurutot okozó baktériumokat.

Ennek révén az enyhébb gyulladások esetén elősegítik a gyógyulást (de a súlyosabb gyulladásos bélbetegségek – például Crohn – kezelésére nem alkalmasak). Ezen felül segítenek megszüntetni az epepangást, megelőzik az epekő kialakulását, de nagyon sokan fogyókúrához is használják.

ásványvizek

Vannak persze olyan esetek is, amikor ellenjavalltak ezek a gyógyvizek. Ilyenek a heveny bélgyulladások, valamint a gyomorfekély. Nem alkalmazható továbbá hasmenéskor sem, hiszen ezeknek a vizeknek eleve enyhe hashajtó hatásuk is van.