Három tsz összefogott, így lett termálfürdője Csornának

Országos szinten is az egyik legmagasabb ásványianyag-tartalmú gyógyvíz található Csornán.
A szezonálisan üzemelő fürdő a helyi termelőszövetkezeteknek köszönheti a létét.

A cikk az Arcanum Újságok segítségével készült.
Sok hazai termálfürdő története kezdődött azzal, hogy olajat vagy földgázt kerestek az adott helyen, de végül termálvizet találtak. Azonban egy másik tipikus módja is volt a termálvizek feltárásának – főleg az 1960-as és 1970-es években –, ezek pedig a termelőszövetkezetek primőr zöldségtermesztési tervei voltak. Akkoriban országszerte számos tsz épített melegházakat, amelyek azonban rengeteg energiát igényeltek. A legolcsóbb fűtési megoldásnak pedig a termálvíz számított.

A Győrtől 32 kilométerre fekvő Csornán is így jött az ötlet egy termálkút fúrásához. A Kisalföld napilap 1966-ban arról írt, hogy a megyében több hasonló kutatófúrást terveznek, és akkor már megemlítették Csornát, valamint azt is, hogy ehhez összefogásra lenne szükség.

Az említett összefogás 1968-ra valósult meg. A csornai Petőfi, az Új Élet és a November 7. termelőszövetkezetek társulást alapítottak egy termálkút fúrására, valamint a remélt termálvíz hasznosítására. Egyébként a korabeli újságcikkekben már az is szerepelt, hogy egy strandfürdőt is létrehoznának.

Korábban azt írtuk, hogy 1970-ben bukkantak termálvízre Csornán, azonban az Arcanum adatbázisában talált cikkek szerint valójában kicsit előbb tört fel a meleg víz. 1968 kora őszén kezdődött a fúrás és annak az évnek a végére ígérték a kút átadását. Ebben lehetett egy kevés csúszás, mert 1969 januárjában számoltak be arról, hogy elkészült és közel 70 Celsius-fokos vizet ad a csornai termálkút.

Magának a fürdőnek az építése nem ment ilyen gyorsan, csak 1973 elején kezdődött el a tényleges építkezés. Az úszómedencéből, két termálmedencéből és gyermekpancsolóból álló szabadtéri fürdő akkori áron 5 millió forintból valósult meg. Ebbe beleszámítva azt is, hogy az akkori szokások szerint a tsz-tagok és a helyi lakosok társadalmi munkában is részt vettek a termálfürdő építésében.

A fürdőt 1973. augusztus 20-án adták át. A Kisalföld tudósítása szerint a nyitónapon 2500-an keresték fel a vadonatúj strandot, a nyár további részében pedig naponta 500 vendégük volt.

Arról már a Magyar Nemzet írt 1973 őszén, hogy a csornai fürdőben épült meg az ország első műanyag burkolatú úszómedencéje. Annak idején ez hatalmas újdonságnak számított, egy olasz cég építette (innen származik a mai napig használatos olasz medence elnevezés). A fő előnye az volt, hogy kevesebb pénzbe került és gyorsabban lehetett megépíteni, mint a vasbeton szerkezetű medencéket.

Nem sokkal később a csornai termálvíz gyógyhatását is igazolták, azonban a fürdő fejlődése évtizedekre megtorpant. Megmaradt a három nyári hónapban működő termálstrandnak. Már amikor kinyitott, ugyanis 2009 és 2012 között zárva tartottak.

Igazi fordulópontot az jelentett, amikor 2017-ben egy felszámolási eljárás során a település hozzájutott a fürdőt ellátó termálkúthoz. 2021-ben pedig állami támogatást kaptak a strandfürdő fejlesztéséhez. A munkák 2022-ben kezdődtek, emiatt 2023-ban zárva volt a fürdő. Tavaly nyitottak újra Diadém Csornai Termálfürdő néven, öt medencével és egyelőre továbbra is szezonális működéssel.