• Többek között ideggyengeség, bélhurut, vérszegénység, női betegségek esetén javasolták a balatoni gyógyfürdőzést az 1800-as évek végén.

  • Régebben még Kneipp kúraközpont is működött a tónál.

  • A közvetlenül a Balaton partján fekvő települések többségében nincs sok remény arra, hogy termálvizet találjanak.

Amikor manapság valaki a Balatonhoz utazik, akkor ezt általában nem gyógyulási céllal teszi. Kivéve jelent persze az, ha éppen a balatonfüredi Szívkórházban akad dolga… Holott régebben gyógyhatású helynek tartották a tavat.

Az 1800-as években Szeremlei Sámuel egy Hódmezővásárhelyről szóló könyvében írta ezt: „némelyek azonban gyógyulás czéljából távoli helyekre elutaztak gyógyfürdőkbe (Várad, Balaton)”. Azaz még messziről is felkeresték a tavat, aminek akkortájt azért még meglehetősen kezdetleges volt az infrastruktúrája. Az 1800-as évek végétől lendült fel igazán a balatoni gyógyturizmus. A tó körül több helyen is fürdőházakat emeltek, amelyek megjelenésükben nagyon hasonlítottak a Hévízi Tófürdő épületéhez.

A balatonfüredi fürdőház 1943-ban (fotó: Fortepan/Szabó Viktor):

Balatonfüred fürdőház 1943Balatonalmádiban a Kneipp Intézet egy kúraközpontot hozott létre 1899-ben, ahol hideg és meleg vizes fürdőkkel, diétával, napoztatással, légkúrával kezelték a betegeket (lenti fotó). Balatonfüreden pedig a balatoni iszapot bőr- és reumatikus betegségek kezeléséhez használták.

Kneipp BalatonalmádiDr. Szaplonczay Manó, egykori somogyi tisztifőorvos részletesebben is kifejtette a Balaton gyógyfürdőként történő alkalmazásának a lehetőségét:

“A Balaton gyönyörű vidéke, egészséges ózondús és vízpárával telt levegője, vizének só és szénsav tartalma, szénsavsókból és kovasavból álló finom iszapja, hullámverése és tiszta finom homokja által hivatva van arra, hogy okszerűen kihasználva és alkalmazva az ideggyönge és testedzést igénylő betegeknek, vérszegényeknek, különösen görvély- és angolkóros gyermekeknek és öregeknek valósá­gos jótevője legyen.
A Balatonban való fürdés nemcsak üdíti az embert, hanem hullámverése izgatja az idegeket és így élénkül az összes szervek működése… A Balaton huzamosabb használata által bőrünk megedződik és így a meghűlések ellen jobban védettek leszünk… A Balaton vizének gyógyító hatását már régen ismerik, sok év óta keresi fel a vérszegény, a betegség miatt elgyengült és üdülni vágyó közönség. Különösen pedig a gyenge és beteges gyermekekkel bíró családok.”

Balatoni strand1897-ben Siófokon adtak ki egy ismertető füzetet, amiben megemlítették, hogy a tó ugyan “általános üdülésre” is alkalmas, de nem szabad elfeledkezni a gyógyhatásáról sem. Ahogy írják:

“Ismert tény, hogy az idegrendszer számos betegségeiben a mérsékelten hideg fürdők kitűnő hatással vannak. Régi idők óta fenn­ álló jó hírét részben ennek köszönheti a Balaton. Azon idegkórok közé, melyekben a Balatonfürdőnek jótékony hatása nyilvánul: az ideges izgékonyság és ideggyengeség, zsábák, a gerincagyi bántalmak számos esetei, amennyiben a fürdők ily esetekben gyorsítva az anyagforgalmat, a test táplálkozási viszonyait javítják, s ezáltal az idegrendszer életerejét fokozzák.
Ajánlatos a Balaton használata ideggyöngeségen alapuló emésztési zavaroknál, s idült gyomor-bélhurutnál. Feltűnően sikeres a Balaton-fürdők használata vérszegénységnél, sápkórnál és ily betegek a Balaton-fürdők használata után üdülve hagyják el Siófokot. Igen kedvezőek azon eredmények is, melyek a női nemi szervek némely bántalmainál a Balaton-fürdőkkel elérnek, s ez évente annyi gyógyulást kereső nőt vonz a Balaton vidékére, hogy Siófok már eddig is női fürdő jellegével bírt.”

A tömegturizmus megjelenésével aztán valahogy ez a gyógyfürdő jelleg az évek során eltűnt. Manapság már inkább a meleg vizű fürdőhelyeket keresik az emberek, ha gyógyulni akarnak. Nem véletlen egyébként, hogy sok balatoni településen örülnének, ha lennének termálforrásaik és erre alapozva egész évben működő fürdőt is építhetnének. Viszont közvetlenül a parton fekvő településeken geológiai szempontból általában nem adottak ehhez a lehetőségek.

H. Szabó Sándor BalatonMég jó néhány évvel ezelőtt dr. Korim Kálmán jelentetett meg egy cikket a Hidrológiai tájékoztatóban, ami a Balaton környéki hévízfeltárás lehetőségeiről szólt. Ebben arról ír, hogy a termálvíz feltárása szempontjából a Balatonnál egyedül a délnyugati medencénél optimális a helyzet. Ez alatt a “Fonyód-Buzsák-Táska község-Marcali” által határolt területet érti. Ahol egyébként Csiszapusztán és Marcaliban működik is termálfürdő, de ezek nem közvetlen vízparti települések.

A szakember szerint nem várható, hogy termálvizet találjanak a tó északkeleti és délkeleti partvidékén. Illetve hévízfeltárási szempontból reménytelennek nevezi úgy általában a Balaton közvetlen partvidékét, egyetlen kivétellel: a Fonyód és a Balatonmáriafürdő közötti szakaszt.

A fenti felvételt H. Szabó Sándor készítette.