-
Gyakran halljuk emlegetni a balatonfüredi gyógyvizet. De valóban van Füreden gyógyvíz?
-
A balatonfüredi savanyúvíz annak számít?
Már korábban foglalkoztunk azzal, hogy a köznyelvben elég könnyen dobálózunk a gyógyfürdő és gyógyvíz kifejezéssekkel. Ahol meleg vizű medencék vannak, azt hajlamosak vagyunk automatikusan gyógyfürdőnek/gyógyvíznek nevezni. Holott ez egy-egy jogi kategória. Mindkettő használatát külön kérelem és engedélyeztetési eljárás alapján adhatja meg az illetékes hatóság, ami jelenleg – országos hatáskörrel – Budapest Főváros Kormányhivatala.
Hasonló a helyzet Balatonfüred esetében, ahol sokan a város több pontján található savanyúvízforrásokat gyógyvíznek hívják. Holott a hatályos nyilvántartás szerint jelenleg Balatonfüreden nincs gyógyvíz minősítésű víz. Ettől függetlenül gyógyfürdő van és gyógyhely címmel is rendelkezik a város. Hogy lehet ez?
1933 óta van gyógyfürdő minősítése a Balatonfüreden található Állami Szívkórháznak. A létesítményben ugyanis a szénsavas forrásvíz felhasználásával kardiológiai rehabilitációs kezeléseket is végeznek. A gyógyfürdő címhez a közhiedelemmel ellentétben nem szükséges gyógyvíz, hanem pusztán az, hogy fürdőgyógyászati kezelést végezzenek az adott fürdőben, szállodában vagy kórházban. Az engedély megadása szempontjából lényegtelen, hogy ezt gyógyvízzel, forrásvízzel, vagy melegített közműhálózati vízzel oldják-e meg.
Ezen felül Balatonfüred 1971 óta gyógyhelynek is számít. De akkor minek számítanak a füredi savanyúvíz források? A kormányhivatal nyilvántartása szerint természetes ásványvíznek. Bár érdekes módon jelen állás szerint csak két kút vize szerepel a nyilvántartásukban, méghozzá a K-19-es, azaz a Polányi-kút (Szekér Ernő-forrás), valamint a Szívkórház előtt lévő K-20-as kút, közismertebb nevén a Kossuth Lajos-forrás.
Persze attól függetlenül, hogy hivatalosan milyen engedéllyel működnek a savanyúforrások, sokan tapasztalhatnak kedvező egészségügyi hatást a víz fogyasztásának köszönhetően. Pláne, hogy a füredi savanyúforrások ilyen jellegű használata hatalmas múltra tekinthet vissza. Ezt Bél Mátyás 1731-es feljegyzéséből lehet tudni, amikor Füreden járt és külön is kitért a településen lévő szénsavas forrásokra.
Megemlíti, hogy van olyan kút, aminek a vizét inkább ivásra használják, mert „hígabb”, kellemesebb az íze. Egy másikat viszont inkább fürdésre, mert ízre kevésbé kellemes és a magasabb a szénsavtartalma. „Ehhez a kúthoz egy kis épületet is hozzászerkesztettek, melyben fürdés céljaira a vizet melegítik és akik használni akarják, azoknak kimérik” – írja Bél Mátyás, aki megemlíti, hogy annak idején – tehát az 1700-as években (!) – tömegeket vonzott a szénsavas fürdő- és ivókúra lehetősége.
Arról, hogy a szénsavas fürdőknek milyen hatása van kádfürdő formájában, ide kattintva olvashat.
Fotók forrása: Fortepan / a felső kép az Állami Szívkórházról 1963-ban, az alsó kép a Kossuth Lajos-forrásról 1954-ben készült.