• Lázas betegeknél szokták időnként alkalmazni a hideg vizes borogatást, amit priznic néven is emlegetnek.

  • Ma már kevesen tudják, hogy a „Priessnitz” eredetileg egy komplex vízgyógyászati kúrát takart.

Régebben főleg lázas kisgyerekeknél alkalmazták sokan az egész testet vizes borogatást. Manapság ezt már nem javasolják az orvosok, ugyanis nagyon kellemetlen, komoly stresszel járó módszer. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy nem azért nem javasolt ma már a priznic nevű eljárás, mert hatástalan lenne…

Mit jelent egyáltalán az, hogy priznic? Eredetileg egy személynevet takar, ez egyszerűsödött a magyar köznyelvben prizniccé. Az osztrák Vincenz Priessnitz nevéből származik a borogatás neve. Priessnitz Gräfenbergben született (ma ez a csehországi Jesenik) 1799-ben. 16 évesen egy szekérről leesett és olyan súlyos töréseket és zúzódásokat szenvedett, hogy az orvosok lemondtak róla. A kiskamasz Priessnitz viszont hideg vizes borogatásokkal kezdte kúrálni a fájdalmait, majd sikeresen felépült.

Ezután eleinte állatokon, majd a környékbeli lakosokon kezdte tesztelgetni a hideg vizes borogatásos, szivacsos lemosásos módszerét. Ez olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy 19 éves korában már komoly praxisa volt.

1829-ben – engedély nélkül – egy kis gyógyintézetet hozott létre Gräfenbergben, ami miatt kuruzslás vádjával perbe fogták. Első fokon börtönbüntetésre ítélték, de Priessnitz fellebbezett és másodfokon neki adtak igazat. 1831-től már hivatalos engedéllyel működött a szanatóriuma.

Nem gyógyított meg mindenkit

Ezt követően nemzetközi szinten is híre ment a gräfenbergi intézetnek. Elsősorban sérülések, akut és krónikus légzőszervi panaszok, reumatikus és emésztőszervi problémák esetén alkalmazták a hideg vizes kúrákat. Ugyanakkor Priessnitz az első vizsgálat után mindig fenntartotta a jogot arra, hogy ne vállalja a pácienst, azaz sok beteget, ha úgy ítélte meg, inkább hazaküldött.

priznic hideg vízA korszak elitje jár Priessnitz-hez, grófok, tábornokok, doktorok, egyházi vezetők keresték fel. Jól jellemzi a vendégkör anyagi helyzetét az a korabeli feljegyzés, ami szerint „a gyógyintézetben 80 beteg és 108 főnyi kísérőszemélyzet tartózkodik”.

Hajnali priznic

Holott a Priessnitz-kúra messze nem volt kellemes, nem holmi wellness hétvégét kell elképzelni. Eleve a kúra rendszerint egy hónapot vett igénybe. A beteget hajnali 4-kor keltették, majd gyapjútakaróba bugyolálták, hogy kiizzadjon. Fél-egy órás izzasztás után jöttek a hideg vizes leöntések, amiket a szabadban végeztek – függetlenül az évszaktól és az időjárástól. Ezeket olykor kiegészítették hideg vizes részfürdőkkel (például ülőfürdő, lábfürdő, fejfürdő), illetve a kúra része volt a fizikai munka is, ami favágás, vagy akár hólapátolás is lehetett.

Priessnitz hideg vizes kúraPriessnitz megítélése akkortájt meglehetősen vegyes volt az orvostársadalom körében. Sokan rajongtak érte, valamint számos hasonló vízgyógyászati intézetet hoztak létre Európában, mások pedig mindig is kóklernek tartották. Vélhetően később Sebastian Kneipp is sok ötletet meríthetett Priessnitz módszeréből, például a hideg vizes kezeléseket ugyanúgy nagyra tartotta.

Ma is létezik az intézet

Priessnitz diszlexiás volt, emiatt feljegyzéseket, szakirodalmat nem készített a módszeréről. Ezt a kortárs orvosok tették meg helyette, akik több tanulmányban is foglalkoztak a gräfenbergi gyógykúrákkal. Egyébként sok magyar vendége is volt az intézetnek, valamint Priessnitz hat lánya közül három magyar férjet választott magának.

A hideg vizes vízgyógyászat atyja fiatalon, mindössze 52 évesen hunyt el. Négy évvel korábban agyvérzést kapott, amiből nem tudott már soha igazán felépülni. Mindenesetre Priessnitz elismertségét jelzi, hogy az UNESCO az 1999-es esztendőt Priessnitz Évnek nyilvánította a születése 200. évfordulójának alkalmából. Az egykori gyógyintézet utódja pedig mind a mai napig működik Csehországban.