Évi kétmilliárd forintot tudnak a fővárosi fürdők karbantartására és felújítására költeni, de tervbe van véve egy nagyobb volumenű fürdőfejlesztési projekt is.
-
A Rudas forgalma duplázódni fog.
-
Kültéri medencét kap a Dandár.
-
Gond van a Széchenyi Gyógyfürdő gépészeti berendezéseivel.
-
Másfél órát állt sorba sörért a vezérigazgató az egyik fürdőjükben.
-
Baba-mama részleg is lehetne a Dagályban.
-
De ehhez nagyon sok pénz kellene.
-
Ha nem ad az állam, akkor lehet, hogy hitelt fognak felvenni.
Az Inforádió Aréna című műsorának volt a vendége Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. Az interjúból több érdekesség is kiderült a fővárosi fürdőkkel és jövőjükkel kapcsolatban.
Szőke László
Hogyan alakul a forgalmuk? A tavalyi év első félévében nagyon erős forgalmuk volt a budapesti fürdőknek. Az idei év első hat hónapjában viszont még ezt is sikerült túlszárnyalniuk. A vezérigazgató elmondta, hogy a tavaszi, az őszi és a téli szezon viszonylag jól tervezhető, de a nyártól mindig félnek egy kicsit, ugyanis a strandfürdők forgalmát jelentősen meghatározza az időjárás, ami felett nincs kontrolljuk. A nem túl kedvező időjárás ellenére egyébként az elmúlt hónapban ugyanazt a vendégforgalmat tudták hozni, mint 2013 júliusában. „Ha csak hóesés nem lesz augusztusban, akkor nagyon jó évünk lesz a 2014-es” – tette hozzá Szőke László.
Pénzügyek. A legnagyobb árbevételű hazai fürdőüzemeltető cég vezetője beszélt a pénzügyeikről is. Mint mondta, már évek óta egyáltalán nem kapnak állami és önkormányzati támogatást. Ennek ellenére az eredményes gazdálkodásuknak köszönhetően – önerőből – évi kétmilliárd forintot tudnak karbantartása és fejlesztésre fordítani. Szőke László szerint ez egyedülállónak számít a hazai turisztikai iparágban. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a nyereségüket a tulajdonos önkormányzat nem vonja el, hanem náluk hagyja.
Rudas és Dandár. Kora ősszel fog beérni két fürdőfejlesztési projektjük: a Rudas és a Dandár Fürdő. Az előbbi egy új élményfürdő részleget kap. A vezérigazgató reményei szerint ennek köszönhetően a Rudas forgalma fél éven belül meg fog duplázódni. A Dandár Gyógyfürdő eddig csak fedett résszel rendelkezett, de ehhez is épül egy kültéri medence, valamint egy szaunavilág is.
Palatinus Strandfürdő
Több egész évben nyitva tartó termálfürdő. A céljuk az, hogy mindegyik fedett gyógyfürdőjükhöz kapcsolódva működjenek egész évben nyitva tartó szabadtéri termálvizes medencék is. Középtávú fejlesztési terv az, hogy a termálvízzel rendelkező strandfürdőkben megteremtsék az egész éves működés feltételeit.
Paskál Strandfürdő
Hazai vendégszám. Egyre nő a hazai vendégek száma és aránya a fürdőikben. Amíg 2010-ben közel 300 millió forintért váltottak be náluk üdülési csekkeket, addig tavaly SZÉP Kártyából már elérték ezt az összeget. Idén az első félévben 190 millió forintért vásároltak náluk belépőket a Pihenőkártya terhére, éves szinten így már 400 millió forintnyi bevételük származhat ebből.
Külföldi dominancia. A Gellért és a Széchenyi Gyógyfürdő esetében korábban a jegyet váltó vendégek 90 százaléka külföldi volt. A magyarok kiszorultak a drága jegyárak miatt. Amennyiben csökkentették volna az árakat, akkor csökkent volna a bevételük is, ezért találták ki ennél a két fürdőnél a Zsigmondy Kártyát. Ennek révén kedvezőbb áron látogatható a két fürdő a hazai vendégek számára is. A tapasztalat egyébként az, hogy nem a Gellért és a Széchenyi fix bérletes vendégei vásároltak Zsigmondy Kártyát, hanem azok akik korábban ritkábban látogatták ezeket a fürdőket. A zsigmondys vendégek kétszer annyiszor látogatnak el a fürdőkbe, mint korábban.
Láthatatlan fejlesztés. A Széchenyi Gyógyfürdő épülete folyamatos karbantartást igényel. Például a szellőzőrendszer furcsasága miatt évi több tízmillió forintot kell költeniük a tetőszerkezet karbantartására. A Széchenyi esetében égető szükség van a vendégek számára nem látható gépészeti berendezések cseréjére, illetve a korszerűtlen fűtési rendszer átalakítására is. A felújítás kétmilliárd forintba kerülne.
Miből fejlesztenek? Van egy tervük, amelyben a következő évekre 14 milliárd forintos komplex fürdőfejlesztési tervet dolgoztak ki. A probléma az, hogy ezt már nem tudják teljes mértékben saját forrásból kigazdálkodni. A következő EU-s fejlesztési ciklusban a budapesti központi régió nem fog sok támogatást kapni, azaz ilyen pénzekhez korlátozottan tudnak csak hozzájutni. Ezért önkormányzati, vagy állami támogatást várnának. Amennyiben viszont ehhez nem tudnak hozzájutni, akkor Szőke László akár hitelfelvételt is elképzelhetőnek tart. Ezek a beruházások ugyanis viszonylag hamar megtérülnének.
Büfés panaszok. Szőke László beszélt arról is, hogy érkeznek panaszok a fürdőiben található büfékre, de ezek külső üzemeltetésben működnek. Ettől függetlenül ezért a területért is felelősek. A hiányosságok között említette Szőke, hogy pünkösdkor maga is másfél órát állt sorban az egyik strandjukon sörért. Ezután összehívták a büféüzemeltetőket és közölték velük, hogy aki a főszezonban nem tudja biztosítani a legfeljebb 30 perces várakozási időt, attól elvehetik a jogosultságát. Egy kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy nem tervezik a vendéglátóegységek saját kézbe vételét, inkább szorosabb felügyelet alatt tartanák ezt a területet.
Drága jegyárak? Több ember járna fürdőbe, ha olcsóbbak lennének a jegyek. Jól mutatja ezt, hogy a Paskál és a Csillaghegyi Strandra idén nyáron 900 forint egy belépő, a korábbi 2000, illetve 1800 forintos jegyárak helyett. Mindkét fürdőben jelentősen megugrott ennek révén a vendégek száma. Bizonyos szint alá ugyanakkor nem lehet vinni a jegyárakat, mert jelentős állandó költségeik vannak, valamint a fejleszteni is kell a fürdőiket.
Dagály Fürdő
RSS