A héten publikálta a K&H Bank a kis- és középvállalkozók (kkv) körében végzett kutatási eredményeit. Ebből az a nem túl kedvező trend rajzolódott ki, hogy a megkérdezettek közül egyre kevesebben adnak a munkavállalóiknak béren kívüli juttatásokat. Egyetlen negyedév alatt ugyanis 47-ről 42 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek élnek valamely cafeteria-lehetőséggel. Ez azért különösen kedvezőtlen szám, mert a K&H adatai szerint néhány évvel ezelőtt a vállalatoknak még 75-80 százaléka részesítette ilyen juttatásban az alkalmazottait.
A legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak az Erzsébet-utalvány számít. Második helyen pedig – gyakorlatilag fej-fej mellett – az utazási költségtérítés és a SZÉP Kártya áll. A turisztikai szektor szempontjából pozitívum, hogy a Széchenyi Pihenőkártyát adó kkv-k aránya egyre magasabb, egy év alatt duplázódást mért a K&H.
Ez már csak azért is fontos, mert belföldi turizmus szempontjából rendkívüli a jelentősége annak, hogy miként teljesít az üdülési csekket váltó cafeteria-elem. Nem véletlen, hogy egy ezen a héten tartott turisztikai fórumon, Horváth Viktória turisztikáért felelős helyettes államtitkár a „turizmus lélegeztetőjének” nevezte a SZÉP Kártyát.
A tapasztalatok szerint azonban egyelőre főként a szálláshelyek tudtak profitálni a Pihenőkártyából, a hotelekben ugyanis a kártya alszámláinak szinte mindegyikéről megoldható a költés. A termálfürdők, strandfürdők képviseletét ellátó Magyar Fürdőszövetség viszont már a SZÉP Kártya bevezetése óta szorgalmazza, hogy tegyék átjárhatóvá az alszámlákat. A korábbi, univerzálisan használható üdülési csekkel ellentétben ugyanis fürdőbelépőt csak a szabadidő alszámlán elkülönített összegből vásárolhatnak a munkavállalók, ami hátrányosan érinti a gyógyfürdőket, termálfürdőket, strandokat.