• Jó néhány betegség esetén különös figyelmet kell szentelni a megfelelő D-vitamin-ellátottság biztosítására.

  • Összegyűjtöttük néhány D-vitamin-hiányra hajlamosító betegséget.

A D-vitamin-hiány az egészséges embereket is veszélyeztetheti. Amennyiben tavasztól őszig nem tartózkodnak kellő időt a szabadban. Vagy éppen a táplálékkal, esetleg táplálékkiegészítőkkel nem juttatnak be a szervezetükbe elegendő mennyiségű D-vitamint, akkor bárkinél felléphet ennek a létfontosságú vitaminnak a hiánya.

Vannak azonban olyan egészségügyi problémák amelyek esetén hiába a napozás és a táplálékkiegészítők, nehézzé válhat a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása. Ezeknél a betegségeknél különösen fontos, hogy vérvizsgálattal rendszeresen ellenőrizzék a D-vitamin-szintjüket, valamint a vitamin pótlására is kiemelt figyelmet kell fordítani.

Néhány betegség, amely hajlamosít a D-vitamin hiányára:

1. Elhízás: a D-vitamin a zsírszövetekben raktározódik el. Azonban a túlsúlyosaknál hiába van sok zsír a szervezetben, mert a zsírfelesleg magába szívja és megköti a D-vitamint. Emiatt a szervezetük az elraktározott D-vitamint nem tudja hasznosítani. Ezzel szemben a normál testsúly esetén a zsír folyamatosan újra hasznosul. Ennek igazolására egy olyan felmérést végeztek, aminek során elhízott és normál testsúlyú embereket szoláriumoztattak, egy másik csoportnak pedig tablettás D-vitamin kiegészítőket adtak. A szolárium és a táplálékkiegészítő hatására is emelkedett a vérükben a D-vitamin-szintje, viszont a normál testsúlyúaknál ennek a mértéke jóval nagyobb volt, mint az elhízottaknál.

2. Zsírfelszívódási zavarral járó betegségek: minden olyan egészségügyi problémánál, amelynél nem megfelelő a táplálékból a zsír felszívódása, gondot okozhat az optimális D-vitamin ellátottság biztosítása is. Többek között ilyen lehet a hasnyálmirigyenzim hiánya.

3. Crohn-betegség: a betegséggel járó felszívódási problémák gondot okozhatnak a D-vitamin esetében is. Különösen akkor, ha a betegség a vékonybélnek közvetlenül a gyomor utáni szakaszát érinti.

4. Veseelégtelenség: a súlyos vesebetegség gátolja a 25-D-vitamin aktivált D-vitaminná történő alakulását.

5. Görcsrohamok (epilepszia): itt nem is maga az alapbetegség, hanem egyes görcsoldó készítmények (például fenitoin, fenobarbitál) tartós szedése okozhat D-vitamin-hiányt, ugyanis ezek gyorsíthatják a D-vitamin lebomlását.

6. Gluténérzékenység: sok esetben magára a betegségre is úgy derül fény, hogy valakinél D-vitamin-hiányt állapítanak meg, azonban ezen az állapoton a táplálékkiegészítők szedése sem javít. A cöliákiánál ugyanis gyakran gondot okoz a zsírban oldódó vitaminok felszívódása.

7. Táplálkozási rendellenességek: az anorexia, bulimia szinte mindig együtt jár D-vitamin-hiánnyal. Nyilván itt a táplálkozási problémát kell első körben rendezni.

8. Májelégtelenség: csökken a 25-D-vitamin termelése, különösen akkor, ha a májnak már több mint 80 százaléka tönkrement.

9. Elsődleges epeúti hegesedés: itt az jelenti a problémát, ha az epe nem jut el a belekbe, ugyanis az epének fontos szerepe van a D-vitamin felszívásában.

10. Cisztás fibrózis: ennél a betegségnél a zsírfelszívódás zavara okozza a problémát.

(Felhasznált irodalom: Michael F. Holick – A nélkülözhetetlen D-vitamin)