Mitől vonzó egy termálfürdő?

A termálfürdő jó kiindulási alap lehet egy település számára, ugyanakkor önmagában nem elegendő, más turisztikai attrakciókat is kell hozzá kapcsolni.

December 5-én a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a termálfürdők helyzetéről volt szó. A műsorban Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára arról beszélt, hogy idegenforgalmi szempontból egy fürdő jelentős vonzerőt jelenthet, de önmagában ez még nem elegendő turisztikai attrakció egy-egy településnek. A főtitkár szerint egy fürdőhely kínálata ugyanis az egyéb szolgáltatásokkal válik teljessé. Ezt mutatja az is, hogy azok a fürdők működnek jól, amelyek a helyi és környékbeli időtöltési lehetőségeket egy csomagban tudják kínálni a turistáknak.

A műsorban elhangzott, hogy a hazai fürdők 90 százalékát a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő cégek üzemeltetik. A fürdőszövetség főtitkára ennek kapcsán utalt arra is, hogy azok a létesítmények tudnak sikeresek lenni, amelyekre profitorientált cégként tekint a település vezetősége és hozzáértő vezetőket nevez ki a fürdő élére. (Az mondjuk érdekes, hogy ezek szerint nem mindenhol alapvető igény, hogy olyan irányítsa ezeket a fürdőkomplexumokat, aki ért is hozzá).

A műsorban megszólaltattak két polgármestert is: Buzás Péter makói és Balázs Árpád siófoki városvezetőt. Buzás Péter eleinte beszélt minden másról, hiába a Hagymatikum Termálfürdőről kérdezték, majd végül azért mondott egy érdekességet: Makónak éves szinten 170 millió forinttal kell kiegészítenie a Hagymatikum költségvetését. Magyarán, ha nem lenne az önkormányzati támogatás, akkor ekkora vesztesége lenne a termálfürdőnek. A makói polgármester szerint azonban ez nem nagy összeg, hiszen a város éves működési költségének kevesebb mint 5 százalékát teszi ki.

Az kissé rejtély, hogy miért pont Balázs Árpád, siófoki polgármester volt a másik megszólaló, hiszen Siófok azért messze nem tipikus termálfürdős település – bár mondjuk Makó sem. A balatoni településen működő Galerius Fürdő tulajdonképpen egy élményfürdő, amelyben van egy termálvizes ülőmedence is. Viszont ezt a vizet nem helyben nyerik, hanem közel 20 kilométerről, Nagyberényből hozatják lajtos kocsival. (A „Miért nincs a Balatonnál termálfürdő?” című cikkünk kapcsán egyébként az derült ki, hogy a Balatonnál nincs is nagy sansza „igazi” termálfürdő létesítésének).

A siófoki polgármester arról beszélt, hogy a Galerius Fürdő a hűvösebb nyári napokon teljesen megtelik, de hétvégenként a szezonon kívül is jelentős a látogatottsága. Balázs Árpád szerint egyébként nem, hogy veszteséges lenne a siófoki fedett fürdő, hanem akkora nyereséget hoz, hogy még pénzt is tudnak belőle kivenni. (Ezek szerint idén vált nyereségessé. A Galeriust működtető Siotour Kft. tavalyi mérlege szerint a 2012-es évet még 66 millió forintos veszteséggel zárták).

Harkányról Szabó Géza, a Pécsi Tudományegyetem turizmus tanszékének vezetője beszélt. Elmondta, hogy rengeteg látnivaló és kikapcsolódási lehetőség van a baranyai üdülőhely környékén, ebből a szempontból tehát ideális az elhelyezkedése. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy komoly kihívást jelent Harkánynak, hogy régebben Jugoszláviából jelentős vendégforgalmuk volt, ami mostanra az utódállamok viszonylatában jelentősen lecsökkent.