A kis fürdőket jobban megviselte az idei nyár, mint a nagyobb, nevesebb fürdőkomplexumokat. Utóbbiak még a rossz idő ellenére is növelni tudták a vendégforgalmukat.
Megsínylette a júliusi és az augusztusi rossz időjárást a fürdők egy része – írja a Világgazdaság. A hűvös nyár viszont nem egyformán érintette a kisebb és a nagyobb fürdőhelyeket. A cikk szerint a kizárólag szabadtéri résszel rendelkező, kevésbé fejlett régióban lévő fürdőknek 10 százalékkal csökkent a vendégforgalmuk az év eddigi részében. A nevesebb, fedett medencés fürdőknek viszont még a rossz idő ellenére is nőtt az árbevételük és vendégforgalmuk is.
Összességében viszont jelentős pénztől esetek el a hazai fürdők üzemeltetői. A Magyar Fürdőszövetség ugyanis eredetileg azzal kalkulált, hogy az év első nyolc hónapjában 40 milliárd forintos árbevételt produkálnak a fürdők, ami viszont végül kevesebb mint 35 milliárd lett.
A Világgazdaság arról is beszámol, hogy a korábbi évek fürdőépítési láza mára lecsengett. Jelenleg már nem épülnek újabb fürdők, inkább a meglévőket fejlesztik. A 2024-ig szóló nemzeti turizmusfejlesztési koncepcióban is inkább a meglévő fürdőhelyek fejlesztése kap hangsúlyt. Az uniós forrásokra pedig majd a gyógyhelyek pályázhatnak sikerrel. Ez különösen jó hír lehet azoknak a településeknek, amelyek az elmúlt időszakban szerezték meg a gyógyhely minősítést, azaz Sárvárnak, Mezőkövesdnek, Nyíregyháza-Sóstónak, Tapolcának és Szigetvárnak.