• A kelet-magyarországi fürdőknek tavaly jobb évük volt, mint a nyugati országrészben található fürdőknek.

  • Olcsóbbak a keleti országrész fürdői, de nem ez áll a különbség mögött.

  • Tavaly csökkent az egészségbiztosítás által támogatott fürdőgyógyászati kezeléseket igénybe vevők száma.

Trendriportot készített a Magyar Fürdőszövetség a hazai fürdőágazat tavalyi teljesítményéről. A szövetség tagjainak adatközléséből összeálíltott felmérésből egy érdekes kelet-nyugat törésvonal látszik a magyarországi fürdők tavalyi évét illetően.

A Fürdőszövetség adatai szerint ugyanis az elmúlt évben a fürdők nettó árbevétele 9,1 százalékkal nőtt, ezen belül viszont a kelet-magyarországi fürdőké 10,4 százalékkal, a nyugat-magyarországiaké 8,1 százalékkal emelkedett. A belépőjegyek átlagára terén is különbség van a két országrész között, az ország nyugati felén ugyanis átlagosan 25 százalékkal drágábbak a belépőjegyek, mint Kelet-Magyarországon.

A Fürdőszövetség szerint azonban a nagyobb növekedést felmutató kelet-magyarországi fürdők nem az áraik miatt tudtak jelentősebb bővülést elérni 2018-ban, hanem az időjárásban kell keresni a magyarázatot. Egészen pontosan 2018 nyarának első két hónapja „tehet erről”, amikor hűvösebb, csapadékosabb volt az idő, főleg a nyugati országrészben. Júniusban és júliusban előfordult, hogy a keleti megyékben 8-10 Celsius-fokkal melegebb volt, mint nyugaton.

Hungarospa strandfürdőAzt gondolhatnánk, hogy szinte kizárólag a belépőjegyek eladásából élnek a fürdők, ugyanakkor az adatok alapján ez messze nem igaz. A fürdők bevételén belül a fürdőszolgáltatások 56 százalékot tesznek ki. További 9 százalékkal járulnak hozzá a bevételekhez a fürdőkben kínált gyógyászati szolgáltatások és nagyon magas, 35 százalékos részt hoznak az egyéb szolgáltatások. Utóbbihoz olyanok tartoznak, mint a vendéglátás, vagy éppen a szálláshelyek, kempingek üzemeltetése valamint az üzlethelyiségek bérbeadása.

A fürdőszövetség tagjainak adatközlése szerint a fürdőszolgáltatások átlagára 2018-ban 5,1 százalékkal nőtt, magyarán ennyivel lettek drágábbak a belépők. (Tavaly egyébként a Termál Online is készített egy összesítést a jegyárak alakulásáról és mi arra jutottunk, hogy 6 százalékos, azaz hasonló mértékű volt a drágulás).

A jegyárak drágulása terén is megfigyelhető a kelet-nyugat különbség. Amíg ugyanis Kelet-Magyarországon 4,8 százalékkal drágultak a belépők, addig Nyugat-Magyarországon 5,9 százalékot tett ki a drágulás. Azaz az amúgy is drágább nyugati belépőárak jobban drágultak, mint az olcsóbb keletiek.

víz alatti gyógytornaAhol csökkenést tapasztaltak a magyarországi fürdők, azok a gyógyászati szolgáltatások, az ebből származó bevételeik 0,5 százalékkal estek. Emellett tavaly 5 százalékkal csökkent a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által támogatott fürdőgyógyászati kezeléseket igénybe vevők száma is.

Ennek az oka abban keresendő, hogy az egészségbiztosítás évek óta változatlan összeggel támogatja ezeket a kezeléseket. Tavaly megnéztük, hogy konkrétan mennyivel, ezt itt olvashatja.

Például egy gyógyfürdő belépőhöz mindössze 274 forint támogatást nyújt a NEAK, egy súlyfürdőhöz 561 forintot, gyógymasszázshoz pedig csak 580 forintot. A kezelési díjakat a betegeknek kell kipótolniuk. A probléma az, hogy a NEAK-támogatott kezeléseket zömében igénylő idősebb korosztály fizetőképessége korlátozott. Ezt mutatja az is, hogy a Fürdőszövetség felmérése szerint a gyógyszolgáltatások árát tavaly nem emelték a fürdők – miközben a költségeik nőttek – de sokaknak még ez az árszint is magasnak számít.

Egyébként azért még így is sokan veszik igénybe a NEAK által támogatott fürdőgyógyászati kezeléseket. A vendégek 7,4 százaléka ugyanis kifejezetten a támogatott gyógykezelések miatt látogatja a gyógyfürdőket.

Kehidakustány termálfürdőÉrdekes megállapítása a trendriportnak, hogy az országszerte 18 ezer főt foglalkoztató fürdőágazat alkalmazottainak száma 3,4 százalékkal csökkent az elmúlt esztendőben. Emögött nem elbocsátásokat kell keresni, hanem a munkaerőhiányt. Magyarán azt, hogy a fürdőkben dolgozók közül sokan máshová mentek dolgozni, s őket nem minden esetben tudták pótolni a fürdőüzemeltetők.