• Egy izlandi környezetvédelmi mérnök szerint a termálfürdő újranyitásának engedélyezésekor nem számoltak a feltörő vulkanikus gázokkal.

  • A fürdőt és a közeli geotermikus erőművet védő gátak miatt ezek a gázok, főleg a kén-dioxid megülhetnek a Kék Lagúna környékén. Frissítés: január 14-én a fürdőt újra bezárták.

Múlt héten írtunk arról, hogy közel egy hónapos szünet után újra megnyitották az izlandi Kék Lagúna (Blue Lagoon) termálfürdőt. A létesítményt a december 18-i lávafeltörés miatt kellett bezárni, ezt megelőzően – november elején – pedig ennek a veszélye miatt került rá lakat.

Az izlandi sajtó már novemberben is sokat kritizálta a termálfürdő üzemeltetőjét, mondván, hogy nem elég gyorsan zárták be a fürdőt, gyakorlatilag az utolsó pillanatig kivártak. S a mostani újranyitást is elhamarkodottnak tartják. Ennek az egyik oka az, hogy a szeizmikus aktivitás változása egy újabb lávafeltörést tesz valószínűvé, de akad, ami még ennél is veszélyesebb lehet.

Sveinn Gauti Einarsson környezetvédelmi mérnök írása szerint ugyanis a lávánál is kockázatosabbak a vulkanikus gázok. Szerinte ennek a veszélyét alulbecsülték azok, akik engedélyezték a termálfürdő újranyitását.

„A vulkánkitörések során gázok szabadulnak fel. Ezek a vízhez hasonlóan viselkednek, végigfolynak a terepen, és mélyedésekben halmozódnak fel. Ha gáz kerül egy mélyedésbe, akkor ott marad, amíg a szél el nem fújja. A Kék Lagúna (…) ma már mélyedésben fekszik. Hozzávetőlegesen, ugyanis egy 2,5 négyzetkilométernyi területet védőgáttal kerítettek le. A gátakba belépő gáz ezért a felszínen összegyűlik a gátak között, és nem tud kijutni, hacsak nem fúj erős szél” – írja a szakember, aki szerint a gázok közül különösen veszélyes lehet a lávával együtt felszínre kerülő kén-dioxid.

„Tegyük fel, hogy Hagafell és Sundhnjuk között van kitörés, ezen a területen az egyik legmagasabb a szeizmikus aktivitás az utóbbi időben. Tegyük fel azt is, hogy a kitörés ereje megegyezik az előzővel, 300 m3/s, és a magma gáztartalma hasonló lesz a Litla Hrúti kitöréséhez. Tegyük fel, hogy 6 m/s sebességű keleti vagy délkeleti szél fúj.

Ilyen körülmények között a kitörésből származó gázt a szél a Kék Lagúnához viheti. A kitöréstől a Kék Lagúnáig körülbelül 8 percet vesz igénybe a gáz útja. Ha úgy becsüljük, hogy a gáz 10 százaléka a gátak belsejében köt ki, akkor a kén-dioxid koncentrációja körülbelül 10 perccel a kitörés kezdete után eléri az életveszélyes 100 ppm koncentrációt. A koncentráció elérheti az életveszélyes koncentráció tízszeresét, az 1000 ppm-et körülbelül 30 perccel a kitörés kezdete után” – véli Sveinn Gauti Einarsson.

Kék Lagúna Izland

A szakember elismeri, hogy nyilván pesszimistán kalkulált, de ettől függetlenül akár még ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. A fő problémája az, hogy szerinte a fentieket nem mérlegelték kellő súllyal akkor, amikor a fürdő engedélyt kapott az újranyitásra.