• A nagy nyári sporteseményeket két fővárosi fürdőben kivetítőkön is figyelemmel lehet kísérni.

  • A budapesti fürdőket negatívan érintené a SZÉP Kártya megszüntetése.

  • Tavaly 2,6 milliárd forint nyeresége volt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek, de ezt teljes egészében fejlesztésekre fordítják.

  • Öt év alatt egymillióval nőtt a fővárosi fürdők vendégszáma.

A Hír Tv ma reggeli műsorának volt a vendége Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. Ennek az apropóját az jelentette, hogy a hétvégén nyitnak a strandfürdők. A vezérigazgató elmondta, hogy első körben a meleg vizes fürdőket nyitják meg, a többi strandjukat majd később – ennek a pontos menetrendjét ebben a cikkünkben olvashatja.

Szőke László beszélt arról is, hogy három nagy fejlesztésük zajlik az idei évben. Az egyik a Széchenyi Gyógyfürdő gépészeti berendezéseinek a korszerűsítése. Ebből a közönség nem fog semmit észrevenni, de a fürdő üzembiztos működése miatt nagyon fontos.

A másik fontos idei fejlesztésük a Paskál fürdő egész éves üzemeltetésűvé alakítása, ahol várhatóan július közepén adják át az új fürdőrészleget. A harmadik fejlesztésük a Palatinust érinti, ahol a főépületet renoválják. A Palatinust érintő munkálatokkal részben már elkészültek és a strandszezon után folytatják a beruházást.

Széchenyi GyógyfürdőA beszélgetésben elhangzott, hogy a fürdőket üzemeltető társaságnak tavaly nagyon jó éve volt. 2015-ben 10,2 milliárd forint árbevételt értek el, a nyereségük pedig 2,6 milliárd forintot tett ki. Ez különösen annak fényében jó eredmény, hogy a társaság előző vezetése alatt 600 millió és egymilliárd forint közötti veszteséget termelt a Budapest Gyógyfürdői Zrt.

Szőke László elmondása szerint a cég nyereségessé válásában fontos szerepe volt a vendégszám megugrásának. 2010-ben a társaság által üzemeltetett fürdőknek közel 3 millió vendégük volt, ami 2015-re 4 millióra nőtt. Az emelkedés részben annak köszönhető, hogy az elmúlt években felújított fürdőknek – például a Dandárnak, Rudasnak – 40-50 százalékkal emelkedett a forgalma. Ráadásul a Budapestre érkező külföldi turisták körében is szinte alapvető programmá vált valamelyik fővárosi fürdő felkeresése. Jól mutatja ezt, hogy 2010-ben a városba érkező turisták 20 százaléka, tavaly pedig 61 százaléka látogatott el valamelyik budapesti gyógyfürdőbe.

A korábban említett fürdőfelújítások kapcsán a vezérigazgató elmondta, hogy részben a nyereségük visszaforgatásával, részben beruházási hitelből valósítják meg. A Széchenyi, a Paskál és a Palatinus esetén mintegy 5 milliárd forintos fejlesztésről van szó. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ezek a beruházások 5-7 év alatt – a forgalom növekedése révén – megtérülnek.

Rudas tetőmedenceSzőke László elmondta azt is, hogy idén nyáron, a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia alatt nagy kivetítőket telepítenek a Széchenyi Gyógyfürdőbe, valamint a Dagályba, ahol a meccseket és a versenyeket fürdőzés közben is figyelemmel lehet kísérni. A Dagály kapcsán megemlítette Szőke László, hogy a fürdő tavaly év végén állami tulajdonba került. A cégük a Dagályt augusztus 31-ig, vagy december 31-ig működteti, a pontos dátum még nem ismert. Elvileg egyébként felújítják és a vizes világbajnokság után újra megnyitják a Dagályt, de ezen a téren még sok a bizonytalanság.

A fürdővezetőt kérdezték a SZÉP Kártya esetleges megszüntetéséről is. A Budapest Gyógyfürdői Zrt.-nek tavaly 400-450 millió forint bevétele volt a Széchenyi Pihenőkártyákból. Amennyiben a kártyára feltöltött összeget készpénzben kapnák meg a munkavállalók, akkor minden bizonnyal kevesebben vásárolnának ebből fürdőbelépőt, így ez kihatással lenne a forgalmukra is. A társaságot tehát a kártya megszüntetése negatívan érintené, de azért a gazdálkodásukat nem veszélyeztetné. Szőke László hozzátette, hogy a kisebb fürdőket, ahol a teljes bevételen belül magasabb a SZÉP Kártyás bevételek aránya, egy ilyen döntés sokkal érzékenyebben érintheti.