5 érdekesség a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőről

• Félévnyi próbaüzem után idén júliusban teljes egészében átadták a Pesterzsébeten található Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt.

• A különleges gyógyvizéről ismert fürdő múltjában és jelenében is számos érdekességet találhatunk.

1. Pávai-Vajna Ferenc szerepe a gyógyfürdővé válásban. A mai gyógy- és strandfürdő elődje közel 100 éves múltra tekinthet vissza. Ugyanakkor eredetileg ez nem gyógyfürdő, hanem egy szimpla folyóparti strandfürdő volt. (A folyóparti fürdőzés lehetősége csak 1951-ben szűnt meg). Ebben az hozott változást, amikor a strandot bérlő Földváry János egy úszómedencét épített és szerette volna vízzel feltölteni. Ehhez fúratott – 1931 és 1932 fordulóján – egy artézi kutat, ami azonban nagy meglepetésre magas jód-, bróm- és konyhasótartalmú vizet adott.

Ettől függetlenül nem volt magától értetődő, hogy ezt a vizet fürdőkúrákhoz használják. Azonban a sós vizű forrás híre eljutott a korszak sztárgeológusához, Pávai-Vajna Ferenchez. Számos ma ismert fürdő köszönheti a létét Pávai-Vajnának, például ő talált rá a hajdúszoboszlói termálforrásra is. Pávai-Vajna 1932 elején látogatott el a pesterzsébeti fürdőbe és saját visszaemlékezése szerint ő beszélte rá a korában tengerészként dolgozó Földváry Jánost, hogy ne hagyja veszni az értékes vizet. Az ismert geológust ugyanis bosszantotta, hogy a korábbi években több, Budapest környékén talált sós forrás vizét is lefojtották. A pesterzsébeti fürdő második kútjának helyét már Pávai-Vajna jelölte ki.

A fürdő hirdetése 1947-ből:

2. Szénhiány a frissen átadott fürdőben. A fürdőépületet 1936-ban adták át, ekkortól kezdve élvezhették a vendégek a jódos-sós gyógyvíz kedvező hatását, ami főleg nőgyógyászati és mozgásszervi betegségek esetén érvényesül. Az 1950-es évekre a fedett fürdő nagyon elavulttá vált, ráadásul a világháborúban is megsérült, ezért szükségessé vált a bővítése és felújítása. A fürdőépületet 1956 áprilisában adták át, a korabeli sajtóhírek szerint akkori áron 3,7 millió forintba került az építkezés. Újdonságként gőzkamra, egy nagy és két kisebb medence, iszapkezelő létesült a jódos-sós gyógyfürdőben. Ugyanennek a mozgalmas esztendőnek a végén, 1956 decemberében azonban be is kellett zárni a fürdőt – hivatalosan szénhiány miatt – és csak 1957 márciusában nyitották meg újra.

3. Nagy ugrás a forgalomban. A pesterzsébeti fürdő az 1960-es években még csak évi 11-12 ezer vendéget fogadott. Ebben az 1970-es évek hozott nagy változást, amikor több ütemben bővítették a strandi részt is. 1979-ben már évi 200 ezer vendéget fogadott a fürdő.

4. Megnőtt a fedett fürdő. A felújításra szoruló strandfürdőt 2001-ben, a gyógyfürdőt 2005-ben zárták be. A most átadott fedett részleg jóval nagyobb, mint a régi volt. A korábbi épület ugyanis 800 négyzetméteres volt, amit 4300 négyzetméterrel egészítették ki, azaz a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő épületének területe meghaladja az 5000 négyzetmétert.

5. Melegített gyógyvíz. Három kút biztosítja a fürdő vízellátását. Hideg vizes kút, 41-43 Celsius-fokos termálkút és egy 14 Celsius-fokos jódos-sós vizet adó kút. A fürdőn belül egyébként egy 4 négyzetméteres kismedencében található meg az értékes jódos-sós gyógyvíz. Ennek oka, hogy melegíteni kell a vizet, mielőtt a medencébe kerül. Ráadásul az ásványianyag-tartalma rendkívül magas, ezért csak hígítás után engedhető be az elhasznált víz a közeli Duna-ágba. Ez pedig nagy vízmennyiség esetén – egyelőre – nem lenne megoldható.