• A sérv lehet velünk született vagy kialakulhat később is, főként nagyobb terhelés miatt vagy egyes műtétek után is.

  • Gyakran visszahúzódhat, és nem kell műteni, de súlyosabb esetekben elkerülhetetlen a beavatkozás.

Manapság egy sérvműtét már nem jelent nagy kiesést sem az iskolából, sem a munkából, és az operációk során használt korszerű hálók alkalmazásával a kiújulás esélye is jelentősen csökkenthető. Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa ismerteti, hogy mi a teendőnk, ha sérv gyanúja áll fenn és milyen műtéti és egyéb lehetőségeink vannak.

Mi a sérv? A sérv a hashártya kitüremkedése, amely a hasfal gyenge pontjain alakulhat ki. Előfordulhat a lágyék, a köldök, az egyenes és oldalsó ferde hasizmok találkozásánál, de megjelenhet a műtéti hegekben, továbbá a rekeszizomban is. Gyermekkorban a veleszületett, fiatal és felnőtt korban a lágyék és köldöksérvek a leggyakoribbak, idősebbeknél pedig tipikusan műtétek után fordulhatnak elő.

A veleszületett sérv esetében a hasfal és az izmok nem tapadnak össze megfelelően. Újszülötteknél a köldöksérv egyből a köldökcsonk leválása után jelentkezik, ennek oka a köldökgyűrű elégtelen záródása a magzati életkorban. Mivel ez problémát nem jelent, nem is igényel sürgős beavatkozást. A legtöbb köldöksérv a gyermek felállása után magától visszahúzódik. Amennyiben ez mégsem következik be, akkor négy-öt éves kor után szokták elvégezni a műtétet.

A veleszületett sérv másik oka az lehet, hogy magzati életkorban a fejlődő herék nem sokkal a születés előtt levándorolnak, majd átbújnak a hasfalon és leereszkednek a herezacskóba. A vándorlás során maguk után húzzák az őket szolgáló ereket, az ondóvezetéket és – mint valami zsákot – a hashártyát. Amennyiben ez a hashártyazsák nem záródik el, sérvtömlő lesz belőle, amelybe belek csúszhatnak.

Előfordulnak a rekeszizmon is sérvek a kisgyerekeknél, ennek két fő formáját különböztetik meg. A bal rekeszen hátul előforduló sérv miatt rögtön a születés után jelentkeznek légzési problémák, aminek az oka, hogy a rosszul fejlett rekeszizom nem mozog megfelelően. A másik fajtája a rekeszizom jobb oldalán elől helyezkedik el, a máj egy része kerül a mellkasba, ilyenkor a gyermek sokáig tünetmentes.

Sérv kialakulása a felnőttkorban

A később kialakult sérv oka legtöbb esetben egy nagyobb sérülés vagy terhelés. Ilyenkor az izomzat reped meg, ennek jele pedig egy kitüremkedés. Férfiaknál a lágyéksérv gyakoribb, amely részben a nagyobb terhelés és a medence alakja miatt alakul ki. A nőknél gyakrabban fordul elő combsérv. Jó hír, hogy kezdődő, kis sérv még megfelelő gyakorlatokkal, az izmok megerősítésével karbantartható, ezzel pedig a műtét is elkerülhető.

Ilyen esetekben is nagyon fontos, hogy elmenjünk egy orvosi vizsgálatra, hiszen a szakember nemcsak a sérv súlyosságát állapítja meg, hanem azt is, hogy nincs-e más vele együtt fennálló, vagy erre hajlamosító betegségünk.

sérv sérvműtétSérvműtét

Amennyiben műtétre kerül a sor, akkor sem kell megijedni, hiszen egy laparoszkópos beavatkozás után csak pár centis heg marad és a speciális behelyezett kamerával a sebész háromszorosára nagyítva látja a problémás területet. Ezáltal a nehezebben elérhető részeket is pontosabban, célzottabban tudja kezelni.

Amikor a saját szövetek nem elég erősek, speciális hálók segítségével támaszt, erősítést kapnak a műtét során, amelyek szintetikus vagy biológiai anyagból készülnek. Ma már a hálókat célzottan az izom, a hasfal vagy a hashártya alá teszik, ezek a saját, gyenge szöveteket erősítik meg. Megfelelő technikával és korszerű hálók alkalmazásával nagyon kicsi az esélye annak, hogy a sérv kiújuljon.

Természetesen az sem mindegy, hogy milyen hálót használnak a műtétek során. Ugyanis ha a sérvnyílás túl nagy, akkor ezt például biológiai, szövetbarát hálóval kell pótolni. Előfordulhat az is, hogy a háló a belekkel érintkezik, ilyenkor speciális bevonatú hálókat alkalmaznak a szakemberek, amely megakadályozza a belekkel való összenövéseket. Léteznek olyan hálók is, amelyek részlegesen vagy teljesen lebomlanak az operációt követően.

Természetesen vannak esetek, amikor nincs szükség a műtétnél hálóra, például jó izomzattal rendelkező betegnél, vagy terhesség előtt. Utóbbi esetben annak érdekében mellőzik, hogy a hasfal rugalmasságát megőrizzék.

Kisebb hálós, laparoszkópos sérvműtétet követően a beteg a beavatkozás után hat órával, kísérettel már haza is mehet, akár egy héttel később munkába is állhat. Azonban megerőltető fizikai tevékenységet, teljes terhelést csak három-négy héttel a műtétet követően javasolt végezni. A sérvműtétet követően a legfontosabb fázis a háló teljes beépülése, ez körülbelül négy hetet vesz igénybe.

„A műtét után közvetlenül ágynyugalom javasolt a bevérzések elkerülései miatt, de a mozgást már másnap el lehet kezdeni. A második héttől vissza lehet állni a megszokott, hétköznapi életvitelre, a harmadik héttől kezdve már nem tilos a könnyed kocogás, kerékpározás. Teljes terhelés pedig a műtét utáni negyedik-hatodik héttől lehetséges”– teszi hozzá dr. Sipos Péter.

Műtét után mikor lehet strandra, fürdőbe menni? Erről szóló cikkünket itt olvashatja.