• A szívelégtelenség jelenleg Magyarországon 150-200 ezer embert érint, és nagyjából a harmaduk szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra.

  • Fontos, hogy figyeljünk a szívelégtelenség tüneteire, különösen azok, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, náluk ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye.

A szívelégtelenség az a kórkép, amikor a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására. Azaz képtelenné válik arra, hogy megfelelő mennyiségű vérrel, s ennek révén megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szöveteket, szerveket. Mindezek mellett képtelenné válik arra is, hogy a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítsa a vért, s ezzel együtt a salakanyagokat és a szén-dioxidot – hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.

Fontos a szívelégtelenség időbeni felismerése és kezelése, de rengeteg kérdés merülhet fel ennek kapcsán. Mik a jelek és mik a teendők? Melyik életkorban a leggyakoribb, illetve milyen típusai vannak? Mire figyeljünk? Mennyire gyakori és mennyire veszélyes?

“A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására. A másik a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, s ezért nem képesek a szív kamrái megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, s ez teszi lehetetlenné a vér megfelelő mennyiségének továbbítását”  – magyarázza dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.

szívelégtelenségA szívelégtelenség két formája alapvetően ugyanazokkal a tünetekkel jár. A betegség enyhébb formáiban a betegek csak fizikai megterhelés kapcsán éreznek nehézlégzést, vagy kifáradást. Ezek a tünetek később egyre kisebb terhelés hatására jelentkeznek, majd akár nyugalomban is fellépnek.

Mindezeken túlmenően jellegzetes tünetei még a kórképnek a boka körüli duzzanat megjelenése, a gyakori éjszakai vizelés, az éjszaka rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás. Fontos, hogy figyeljünk ezekre a tünetekre és jelentkezésük esetén forduljunk orvoshoz.

Különösen fontos ez azoknál a betegeknél, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük van, különösen magas vérnyomás, koszorúér betegség, billentyű betegség, vagy ritmuszavar. Az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye, mint azoknál, akik nem szenvednek ilyen betegségekben.

“Fontos tudni, hogy a szívelégtelenség gyakori kórkép. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ami hazai viszonylatban 150-200 000 beteget jelen” – mondja dr. Habon Tamás kardiológus, a Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

A betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Míg 40 év alatt a szívelégtelenség előfordulásának gyakorisága kevesebb mint 1 százalék, addig a 80 év feletti populációban a gyakoriság mértéke meghaladja a 10 százalékot.

Sajnos a kórkép prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegeknek körülbelül a 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet. Nagyon gyakran kerülnek ezek a betegek kórházi felvételre is, ami jelentősen rontja ennek a betegcsoportnak az életminőségét.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a szívelégtelenség – főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség – kezelésére ma már kiváló gyógyszeres kezelési lehetőségeink vannak. Azon betegek számára, akik a gyógyszeres kezelés alkalmazása mellett nem javulnak megfelelően, hatékony eszközös kezelések állnak rendelkezése, a speciális pacemakerektől kezdve, a keringés támogató eszközökön át egészen a szívtranszplantációig.

A kezelésnek ez a meglehetősen komplex rendszere azonban csak akkor alkalmazható igazán hatékonyan, ha a betegeket jól szervezett ellátó rendszer keretében úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gondozzák. Magyarországon ez az ellátási forma sajnos még nem mindenütt áll a betegek rendelkezésére. A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, s a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a szívelégtelenség ambulanciák az ország minden pontján elérhetővé váljanak.

Bár napjainkban a szívelégtelenségben szenvedő betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, a rendelkezésünkre álló kezelési lehetőségek minél teljesebb körű felhasználásával hosszú időre tünetmentessé, vagy közel tünetmentessé lehet tenni őket. Ezen túlmenően ma már jelentősen meg tudjuk hosszabbítani a szívelégtelen betegek életét, s el tudjuk érni azt is, hogy a betegek életük minél kisebb részét töltsék kórházban, távol családjuktól, szeretteiktől.

Arról, hogy a szívbetegeknek mit kell tudniuk a gyógyfürdők látogatásáról, itt olvashat részletesebben.