Műtét után mikor szabad strandra, fürdőbe menni?

• Strandolna már, de van egy pár hónapos műtéti hegje?

• Műtét után gyógyfürdőbe előbb lehet menni, mint egy balatoni strandra?

• Varratszedés után érheti víz a sebet? Mikor?

• Tudta, hogy meglepően sokáig kell(ene) védeni a műtéti heget a napfénytől?

• Egy szakorvos elmond minden lényeges információt a műtétek utáni strandolásról, fürdőlátogatásról.

A kisebb-nagyobb sebészeti beavatkozások után a sebgyógyulás időszaka meglehetősen nagy türelmet igényel. Amikor már a seb nem fáj, nem húzódik, láthatóan gyógyulásnak indult, akkor sokakban felvetődhet, hogy meddig kell még vigyázni a hegre? Elmehetünk-e egy termálfürdőbe, vagy akár a Balaton partjára strandolni?

Ezért a műtét utáni fürdőlátogatással kapcsolatos tudnivalókról megkérdeztük Dr. Hegedűs Zsoltot, a Duna Medical Center egészségügyi központ és magánkórház ortopéd sebész főorvosát.

Általános szabály, hogy a sebnek meg kell gyógyulnia teljesen, reakciómentesen és csak utána lehet strandra, vagy fürdőbe menni. A sebek a varrat- vagy kapocsszedés után is még sérülékenyek, minimálisan váladékozhatnak, kisebb fizikai behatásra esetleg könnyebben szétválhatnak – sorolja az alapvető tudnivalókat Dr. Hegedűs Zsolt.

A pontos tilalmi időszak több tényezőtől is függ.

Általánosságban elmondható, hogy érdemes legalább minimum 7-10 napot várni a varratszedést követően is. Általában 3-4 hetes időszakot javasolnak az orvosok a műtéttől számítva.

Amennyiben a sebnél váladékozás vagy bármilyen sebgyógyulási zavar áll fenn, a seb nem gyógyult még meg teljesen, akkor tilos strandra, illetve fürdőbe menni.

Fontos megemlíteni, hogy a kezelőorvos véleménye a mindenkori mérvadó, tehát a legjobb megkérdezni a kezelőorvost varratszedéskor, sebellenőrzéskor, hogy a véleménye szerint mi az ideális időpontja az első strandolásnak.

A sebgyógyulás időtartama is több összetevőtől függ. A metszés helyétől, irányától, az alatta fekvő lágyrészektől, a seb vérellátásától, a beteg bőrtípusától, a sebgyógyulási hajlamtól és a sebgyógyulás típusától.

Dr. Hegedűs Zsolt elmondása szerint durván 3 fő típusa van a sebgyógyulásnak: elsődleges, késleltetett elsődleges és másodlagos.

Az elsődlegesnél alapjában a bőrszélek pontos egyeztetése után a bőr teljes vastagságában gyors gyógyulás történik. Ilyenkor a műtéti behatás minimális számú sejtszerkezet károsodást eredményez.

A másodlagos gyógyulásnál már a sebgyógyulás gyulladásos fázisa jobban dominál és sokkal nagyobb mennyiségű úgynevezett granulációs szövet képződik, hogy a seb bezáródjon a sebalapja felől.

Mivel műtéti típusonként és testrégiónként más és más lehet a várható sebgyógyulás időtartama, ezért más és más lehet a tilalmi időszak is testrégiónként és műtét típusonként is.

Fejen, hason, kézen könnyebben, gyorsabban – 7-10 nap alatt – gyógyulnak a sebek, mint mondjuk nagy ízületek felett, ahol 10-14 nap alatt és általában műtétek után a korai mobilizáció is javasolt – tudtuk meg a sebész főorvostól.

Az említett granulációs szövet egyébként a kis vörös granuláris központokról kapta a nevét, amely igen könnyen vérzik, és gyakran látható a frissen gyógyuló sebben. Ezt a szövetet láthatjuk amikor a száraz sebet lekaparjuk. A granulációs szövet nagyon törékeny frissen alkotott erecskékből áll, amelyek szétágazódnak és benövik a sérülés helyét együtt a fibroblasztokkal, a kollegénrostok képzésért felelős sejtekkel.

Felvetődik kérdésként az is, hogy jelent-e előnyt, vagy hátrányt az, ha termálfürdőbe megyünk és nem valamilyen tóparti, vagy folyóparti fürdőhelyre? A szakember szerint a szélsőségeket érdemes kerülni:

A víz hőmérséklete, ásványi anyag tartalma, illetve a víz szennyezettségének foka is befolyásolhatja a seb irritációját, érzékenységét közvetlenül a sebgyógyulást követően. Általános szabály, hogy kerülendő a túl forró vagy hideg fürdő. Huzamosabb ideig való fürdőben való tartózkodás sem javasolt a kezdetekben. A fokozatosság elvét itt is jó betartani.

Megkérdeztük Dr. Hegedűs Zsoltot arról is, hogy mit kockáztat az, aki türelmetlen és túlzottan korán veti bele magát a strandolásba.

Sebvonal érzékenysége, irritációja alakulhat ki, illetve a seb alatti lágyrészek steril gyulladása, inflammációja is jelentkezhet, mely érzékenységet, fájdalmat, duzzanatot okozhat.

Nyáron komoly dilemmát jelent az is, hogy a napfény árthat-e a sebnek? A szakorvos válaszából kiderült, hogy erre jobban kell figyelni, mint ahogy talán elsőre gondolnánk.

A „friss” sebeket, hegeket jobb ha nem éri napfény. A friss heg, ami még rózsaszínű, kicsit előemelkedik, jobb ha betakarjuk a napfény elől, mivel a napfény a barna pigmentációt elősegítő sejtek (melanocyták) működésének fokozásával a heg barna elszíneződését okozhatják. Emellett az ultraibolya sugárzás lelassítja a kollagéntermelést, ezáltal lassítva a sebgyógyulást.

Az „érett” sebek már puhák, laposak, nem emelkednek ki a környezetükből és normális bőrszínük van, esetleg kissé világosabbak. A legtöbb felnőtt körülbelül egy évvel a műtét után éri el ezt a stádiumot, gyerekeknél ez lehet akár hosszabb idő is.