• Az egyéni érzékenységtől, életkortól, edzettségi és egészségi állapottól függően akár zavaróan erős álmosságot, bágyadtságot is kiválthat a termálvizes fürdőzés.

  • Mi ennek az oka és hogyan kerülhetjük el?

Aki üldögélt már hosszabb ideig jó meleg termálvizes medencében, az megtapasztalhatta az ilyenkor szinte menetrend szerint jelentkező bágyadtságot, álmosságot. Természetes jelenségről van szó, hiszen a meleg víztől kitágulnak az erek, ezáltal csökken a vérnyomás, ami sokaknál bágyadtsággal is együtt jár, ami adott esetben kifejezetten zavaró mértékű is lehet.

Ehhez a hatáshoz nem is kell termálvíz, vagy gyógyvíz, hiszen otthon is megtapasztalhatjuk ugyanezt, ha hosszasan ücsörgünk egy kád meleg vízben. Ugyanakkor a termálvizeknél, gyógyvizeknél ez a hatás még erőteljesebb lehet, aminek több oka is van.

Egyrészt a vízben lehetnek olyan anyagok, amelyeknek nyugtató, stresszoldó és ezzel együtt álmosító hatása van, tipikusan ilyen a bróm. Egy 1960-as években, Hévízen végzett orvosi vizsgálatban pedig arra jutottak, hogy a gyógyvizes fürdőzés hatására maga a szervezet szabadít fel magnéziumot és ettől válnak álmossá a hévízi fürdőzők, nem is annyira a melegtől.

A bágyadtság, álmosság főleg akkor jelenthet gondot, ha az embernek még aznap lenne tennivalója. Netán csak egynapos fürdőlátogatást tett és még haza kellene vezetnie az autóját. Mindez akkor is problémás lehet, ha valakinek kifejezetten alacsony a vérnyomása, ami a vízben tartózkodva még inkább leeshet. Magas vérnyomás esetén sem ideális ez a helyzet, hiszen ilyenkor a vérnyomás gyors ingadozása okozhat problémát.

A jó hír az, hogy némi odafigyeléssel azért megelőzhető ez a fáradtságérzet. A legegyszerűbb módja, ha nem a 37-38 Celsius-fokos, vagy még ennél is melegebb vízzel töltött medencéket választjuk. Megéri tehát hűvösebb vizű medencét keresni, de ez nem hideget jelent. Az indifferens hőfok, tehát a 34-36 Celsius-fokos víz terheli meg legkevésbé a szervezetet, ennek van a legkisebb hatása a vérnyomásra.

Amennyiben mégis a melegebb vizű medence mellett tennénk le a voksunkat, akkor viszont tanácsos rövidebbre fogni a medencében való tartózkodást. A tapasztalatok szerint rövidebb fürdési időnél nem érvényesül még annyira a vérnyomáscsökkentő hatás, mint 40-60 perces benntartózkodásnál. A gyógyvízzel töltött medencéknél pedig amúgy is van egy ajánlott fürdési idő, egyhuzamban általában 20-30 perc, ezt érdemes betartani. De ha nincs az adott víznek gyógyvíz minősítése, – így ajánlott fürdési idő sem – a melegebb vizeknél akkor is célszerű rövidebbre fogni a fürdőzést.

Bükfürdő gyógyfürdő

Van egy olyan praktika is a bágyadtság elkerülésére, hogy a medencében való tartózkodás után egyből lezuhanyzunk (amúgy is ajánlatos), méghozzá a medence vizénél hűvösebb vízzel. Megoldás lehet az is, ha a melegebb vizű medence után egy rövidebb időre átmegyünk egy hűvösebb vízzel töltöttbe.

Aki többnapos fürdőkúrán vesz részt, az tapasztalhat egy más jellegű fáradtságot is. Ez jellemzően a harmadik-negyedik nap táján jelentkezik, sokszor még azoknál is, akik precízen betartják az ajánlott fürdési időt. Ez kifejezetten gyakori és fürdőreakciónak nevezik. A jó hír az, hogy gyorsan enyhül, egy-két nap alatt teljesen elmúlik.

Ide kattintva olvashat a kénes gyógyvizek egyik meglepő hatásáról.